Századok – 1898

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Thököly erdélyi fejedelemsége - IV. közl. 621

THÖKÖLY-ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGE. 627 lábvizzel, izzasztással, tapaszokkal, Zrínyi Ilona pépes borogatásokkal. Heteken át nem tudott feldagadt, kisebesedett lábára állani, s a nagyvezér elibe is támogatva tudott »liintócskájából« kiszállva audientiákra menni. Maga mondja a tatár khánnak 1693-án Belgrádban, midőn ez őt »maga eleiben ültetvén, nagy nyájassan lábai fájdalmáról való kérdezkedéssel« fogadta, hogy »Erdélybe való ki jövetelésekor Havasai földiben téli időben is sátora/• alatt lévén, akkor romlott meg s azóltátúl fogva érez lábaiban nagyobb alteratiót s fájdalmat,«1) A mi az edzett Thökölyt is ennyire megrontotta, másokat egészen a sírba döntött. Az erdélyi előkelők közül is többen haltak meg az 1690-ik év tavasza kezdetén. Márcz. végén és april elején haltak meg »a kuruczok sánczában« Bánfy Boldizsár, almási Bánfy György, Donát János, Mikó László.2

) Máj. 2-án a székely Eresztvén vi András és 16-án Pávai Dávid. Maga az ezeket naplójában följegyző Almádi István is súlyosan megbetegedett (máj. 19.) s mindenik, karján eret vágatott, »nem igen sok reminség volt felőle.« Általában »az szegín erdélyiek abban az időben igen holtak az iszonyú szokatlan sanyarúság és nyughatatlanság miatt.«8) Hogy mégis kitartottak, annak nem a Thököly személyéhez való ragaszkodás volt az oka, ki ugyan megbecsülte őket és megkülönböztetett figyelemben és kedvezésben részesítette, hanem az erdélyi fejedelemség eszméjéhez való szívós és lelkes ragaszkodás. Erről ők nem akartak lemondani s Erdély közjogi viszonyának rendezésével a Leopold-féle diploma által (melyet Thököly beütése siettetett és tett annyira is kedvezővé) nem voltak megelégedve, mert hiányzott belőle a fődolog : az erdélyi fejedelemség elismerése s if j. Apafi Mihály megerősítése. Az otthon maradt és visszatért hazafiak és a bujdosó erdélyiek politikai különválásának épen az volt a cardinalis pontja, hogy amazok kelletlenül bár belenyugodtak a kormányzóságba4) (remélve az ifjú Apafi Mihály megerősítését, mikorra nagykorú leendett); emezek a fejedelemségről lemondani ideig-óráig sem akartak, jól sejtvén, hogy azt a bécsi kormány örök időre gével köte egynihányat az derekamra, és a mikor kiköltem az kádbúi. akkor magamnak kellett eloldanom és az fürdőben hagyatta.« Kiadta Nagy Iván, Mon. Hung. Hist. II. ο. írók 15. k. 42. 1. Thököly naplója 1693—94-ből. ») U. Ott 202. ]. ·) Almádi naplója 731. és 734. 1. 3) Almádi naplója 736. 1. Juli. 4. »Hala meg szegín Kádár Mihály uram, az nap el is temettetem.« ') A bujdosók 1691. febr. Bisztriczán (a Duna mellett) hallották elsőben, hogy Bánfi Györgyöt erdélyi gubernátorrá tették. 40*