Századok – 1898

Értekezések - KOLLÁNYI FERENCZ: Magyar ferenczrendiek a XVI. század első felében - IV. közl. 600

MAGYAR FERENCZRENDIEK A XVI. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN. 615 A szerzetesek még az éjjeli nyugalom idején sem válhattak meg csuhájuktól. A konstitucziók külön megtiltják, hogy valaki - kivéve a betegséget — éjjelre levesse a csuhát, a nadrágot, vagy az övet. Aki ez ellen a tilalom ellen vétett,, az másnap büntetésül kénytelen volt, az ebéd ideje alatt, az étteremben a földön ülve, csuha nélkül elkölteni ebédjét. A zárda szabójának nem csak az új ruhákat kellett megvarrnia, hanem a viselteket is ő tartozott kijavítani, tisztán tartani. Ha ezt nem tette, a házfőnök megbüntette őt. A szerzetesek attól a zárdától kapták ruházatukat, ahol az alamizsnagyüjtés idején állandóan tartózkodtak. Es ha történetesen éppen ez alatt helyezték át más zárdába, az a kusztosz gondoskodott felőle, akinek a kerületébe áttétettek. Α. ruhára szükséges posztót, gyolcsot stb. rendszerint itt az országban szerezték be a kusztoszok, akiknek ezekről gondoskodniok kellett. így tudjuk, hogy az 1535-ki gyöngyösi káptalan úgy intézkedett, hogy mindaddig, mig a káptalan máskép nem rendelkezik, az esztergomi, ozorai, szlavóniai, szentléleki és szécsényi kusztódiák nem Fáróból(?) hanem Szécsényből szerezzék be a ruha szükségletet; a pataki, jenői, bányai kusztódiák zárdái pedig Lőcséről kapják a ruhanemüeket.1) Néha azonban külföldre is küldöttek ily posztóárukért, mint ez a levelező könyv más helyén olvasható, ahol az iró felemlíti, hogy éppen most küldött ki Németországba néhány szerzetest ruhanemüek bevásárlása czéljából.2

) Hogy mennyi gonddal járt némely esztendőben az egyes zárdákat kellő mennyiségben ellátni a szükséges ruhanemüekkel, azt elképzelhetjük azokból a levelekből, amelyeket a kusztoszok a tartományfőnökökkel, egymással, vagy az egyes házfőnökökkel erre vonatkozólag váltottak. 1534-ben Kussalról, úgy látszik a jenői kusztosz, tudatja az egyik házfőnökkel, hogy ezentúl a ruházatra szükségeseket Szécsényből fogják megkapni, miután Eárót alig lehet veszély nélkül megközelíteni. De most meg Szécsénybe is bajos a közlekedés, részint az árvizek miatt, részint pedig mert az útonállók garázdálkodása a legnagyobb veszélylyel fenyegeti az utasokat; kénytelen tehát a kért szürke prém elküldését a jövő évre halasztani.3

) Általában ez a szürke, ugylátszik evetprém — amit a csuha béléséül használtak — beszerzése, sokat foglalkoztatja a szerzeteseket. Nem vagyok képes ebben a zavaros időben a *) Gyöngyösi kódex. Acta capituli 1535. s) I. h. 238 a. 3) U. ott. 73 a. t