Századok – 1898

Értekezések - KOLLÁNYI FERENCZ: Magyar ferenczrendiek a XVI. század első felében - IV. közl. 600

KOLLÁNYI Γ. MAGYAR FERENCZRENDIF.K A XVI. SZÁZAD STB. 60 Γ lelki műveltségük fokát, napi foglalatosságaikat, szórakozásai­kat, idejök beosztását stb. Tekintsünk tehát be a zárda falai közé, s figyeljük meg őket a templom boltivei alatt való imádkozás ide­jén, munka közben, étkezés alatt és után, a pihenés óráiban, kezdve attól a naptól, hogy mint növendékek a szerzet kötelé­kébe felvétettek s átlépték a kolostor küszöbét, lemondással a szivükben, áldozatul hozva fiatal vérük pezsgését, felajánlva munkakedvük minden erejét, az ég felé irányzott tekintettel, mely mindezek fejében az igért örökké tartó boldogságot kereste - egészen azon pillanatig, amidőn megdermesztve a. halál fagyától, örökre lecsukott szemekkel, mint a keresett bol­dogság örököseit lekísérték őket a zárda sírboltjába. A rendbe való felvétel nem járt semmi nehézséggel, ha az illető kérelmező bizonyos feltételeknek megfelelő életviszo­nyok közt élt. Így megkívánták tőle, hogy legalább 14 éves, törvényes születésü, hitében buzgó katholikus, nőtelen, egész­séges testű és lelkű, adósságoktól ment legyen, jó hírnévnek örvendjen és semmiféle bűntény gyanúja alatt ne álljon. Szük­séges volt azonkívül, bogy bizonyos fokú tanultsággal is ren­delkezzék — mint a konstituczióban olvassuk »sít competenter litteratus.« Akik ezen feltételeknek megfeleltek, felvétettek a rendbe s kellő előkészület után áldozó papokká szenteltettek. Voltak azonban a rendnek oly tagjai is, a kik, bár a többiekhez hasonlóan letették a szegénység, szüzesség és en­gedelmesség hármas fogadalmát, papi ténykedéseket soha­sem végezhettek. Ezek az úgynevezett »laicus« testvérek voltak», akik a házban, kertben a nehezebb munkákat végezték, főz­tek, varrtak stb. Az ilyenek felvételénél azt kívánták, hogy az. illető munkabíró, egészséges ember legyen, 18- 40 év köziitt-Ezek közé néha feleséges embert is felvettek, mint pl. 1537-ben a báthori orgonistát, miután előbb az egyházi hatóság törvé­nyesen elválasztotta őt nejétől s az asszony is letette a tisz­taság fogadalmát.1) A felvételt a kusztoszok eszközölték, az. egves kerületek szükségleteihez mért számarányban. Ok tar­toztak tehát a felvétetni kívánók egyéniségét és viszonyait is vizsgálat alá venni. Ha a kusztosz valakit e nélkül és az előbb elszámlált feltótelek valamelyikének ellenére vett volna fel, az illető a fogadalom letevéséhez csak is a tartományfő­nök különös engedélye mellett járulhatott. Kivételnek csak azon esetben volt helye, lia a szerzetbe olyan egyén kívánt felvétetni, akinek belépése akár képességei, akár kiváló társa­') Gyöngyösi kódex. Acta capituli 1537.

Next

/
Thumbnails
Contents