Századok – 1898

Tárcza; Állandó rovatok - Új könyvek - 565

566 tÁRCZA. e kötetben teljesen megbízható korrekt szöveget kapunk. Azon ötven év történetének becses és elsőrangú forrása ez az okmánytár, melyet az, ki azon időkkel foglalkozik, nem nélkülözhet, annyival kevésbbé, mert az okmányok jegyzetekkel vannak ellátva. A keret s a szövegben említett dátumok fel vannak oldva s igen kimerítő és gondosan összeállított indexszel ellátva. Yégül hét tábla pecsétrajzzal. — HAMPEL JÓZSEF nagyszabású munkájának : a Régibb Középkor IV—-X. század emlékei Magyarhonban II. része megjelent. Rendkívül becses forrásmunka ez, gazdagon illusztrálva, a szöveg közzé nyomott képekkel. A szakemberek s a nagy közönség egyaránt haszonnal forgathatja, annyival inkább, mert ujabb időben az archaeologiai kutatások nagy lendületet vettek. A munka az egyes tárgyak szerint, 16 fejezetre van osztva s minden az országban előfordult lelet fel van e munkában dolgozva. — BUDAPEST RÉGISÉGEI czim alatt a székes főváros évenként ád ki egy kötetet, mely a főváros területén talált műemlékek és történeti nevezetességű helyek leírását közli. Szerkeszti dr. Kuzsinszky Bálint. A most megjelent kötetben négy monographia van, Havas Sándor, Weiss Miksa, Nagy Géza és a szerkesztő tollából. Számos a szöveg közé nyomott képpel illusztrálva. Ε kötetben van ezen kivűl az 1894-bcn elhalt Havas Sándor életrajza, ki egyideig a fővárosi ásatások élén állt. — DR. SEBESTYÉN GYULA »Ki volt Anonymus« cz. munkája, melyre néhány hét előtt küldte szét az előfizetési felhívást, társulatunknak ajánlva, díszes kiadásban megjelent két kötetben. Az első kötet a kérdés történetét mondja el, a második pedig a kérdés megfejtésével foglalkozik. Tulajdonképen egyik kötet sincs befejezve, csak annyi jelent meg, mennyit Sebestyén a pályázatra beadott. És mind az első mind a második kötetnek második fele ezután fog csak a sajtó alól kikerülni, s a munka tulajdonképen csak akkor lesz befejezve. * — HEINRICH GUSZTÁVNAK érdemes vállalatából, melynek czélja, hogy a könyvtárakban egy-két példányban fenmaradt, nehezen hozzáférhető régi magyar nyelvű irodalmi termékeket olcsó szöveghű kiadásokban tegye közzé, ismét egy ujabb, immár hetedik kötet hagyta el a sajtót. Ε valamennyi eddig megjelentnél terjedelmesebb kötet Bessenyei Györgynek »A természet világa vagy a józanokosság« czimü verses művét foglalja magába, s a Magyar Nemzeti Muzeum könyvtárában őrzött eredeti kéziratból most lát először napvilágot. Bessenyei 1794 és 1801 között irta e művéí s benne a lélek halhatatlanságát bizonyítgatja s Rousseau szellemében a természetet hangsúlyozza minden téren ; szerinte annál boldogabb az ember, minél közelebb van az eredeti