Századok – 1898

Tárcza; Önálló czikkek - Dr. Bleyer Jakab: Adalék a Lech folyónál vívott 955-iki ütközethez 563

564 TÁRCZA. 1720-ban, másodszor pedig Ebért P. A.1

) tette közé Ecoardtól függetlenül egy X. századbeli wolfenbütteli kéziratból 1826-ban. Mintbogy azonban Ebért közlése nem egészen pontos, Soltau népköltési gyűjteményében ugyanazon kéziratból 1836-ban újra lenyomatta. A szöveg czíme »Modus Ottine«, és Soltau versnek tartja trocheusi hangsúly-ritmussal, mely azonban nem mindenütt tűnik tisztán elő. Szerinte romlott szöveggel van dolgunk, bár ez a föltevés véleményem szerint némi nehézségbe ütközik. Mert. mint már fentebb említettem, a kézirat a X-ik századból való, maga a szöveg pedig minden valószínűség szerint 983 és 996 között készült. III. Ottó ugyanis, ki már 983-ban követte atyját a trónon, de kiskorúsága miatt csak 996-ban koronáztatott meg. a szövegben »proles«-nek, »decus juventutis«-nak neveztetik, és nem egyszersmind »cesar«-nak is mint I. és II. Ottó. Ilyen rövid időközben pedig aligha romolhatott meg a vers oly nagy mértékben, mint Soltau gondolja, és nem lehetetlen, hogy az eredeti kézirat közvetlen és hű másolatában 2) bírjuk a szöveget, mely ritmikus ugyan, de nem versnek, hanem prózának készült.3

) Sőt az sincs kizárva, hogy valamely német népének hatása alatt keletkezett, melynek erős ritmusa a jeles latinsággal iró szerzőt mintegy rákényszerítette a ritmikus menetre. Ezt látszik bizonyítani a szöveg mondaszerű kezdete is, melynek összefüggése a tulajdonképeni tartalommal sok tekintetben homályos. Leírásának élénksége, kifejezéseinek iidesége és költői szépsége is a népköltészetre látszik utalni. Bármint legyen azonban, annyi mindenesetre bizonyos, hogy közel egykorú feljegyzéssel van dolgunk, mely bár nagy általánosságban, de híven értesít bennünket a Lech folyónál 955-ben vívott ütközetről. A mit erről és általán a magyarokról mond, az pontosan megegyezik a többi forrással, melyek a magyarok németországi kalandozásairól tudósítanak. A szöveget egészen híven Soltau után közlöm : Modus Ottine.i) Magnus césar otto quem hic modus ") refert in nomine ottine8) dictus quadam nocte. membra sua dum ') collocat pallatio 5) casu subito inflammatur. Stant ministri tremunt timente

) dormientem attingere. & ') F. A. Ebert : »Mittheilungen zur Geschichte etc.« 1826. I. k. 1 db. 81. 1. !) Mert, hogy a wolfenbütteli kézirat csak másolat, azt egy pár iráshiba kétségtelenül bizonyítja, pl. faluiuiflcant (salvificant), signiter essudero (signifer, effudero ?) equar& (equaret). 8) A ritmikus próza a középkori latin irodalomban igen gyakori, pl. Roswitha drámái. ') Eccardnál hiányzik. e

) Eccardnál : modus. ') Eccardnál : Otdine. ') Eccardnál : Somno membra dum. 8) Eccardnál : palatium. ") Eccardnál : stant ministri regis, timent.