Századok – 1898

Tárcza; Állandó rovatok - Horvát történelmi Repertorium - 557

TÁRCZA. 561 Fábián napja körül három napi csodálatos hideg volt, a fák mind kifagytak, a bor a hordóban és a misekehelyben megfagyott.« —A második évkönyv egészen Cila vies munkája, kezdődik a világ teremtésével és végződik 1542-vel. Sorban részletezi a törökök hódításait. 1521-nél mondja : »Ekkor foglalta el Szulimán szultán, Szelim fia a magyar földön a dicső Belgrád várát, 1526-ban Szulimán a magyarok ellen indult szörnyű erős sereggel és elfoglalta Péterváradot és egész Szerémséget. 1529-ben ismét 300.000 emberrel Magyarország ellen ment János vajdát (Zápolyai) újra az uraságba helyezte és elment Bécs alá, hol 4000 emberre elégett és Bécset 19-szer megrohanta. Szept. 24-én irt Ferdinánd magyar királynak és kegyetlenül megfenyegette őt és az egész kereszténységet. 1522 máj. 29-én elfoglalták az első napon délben Knint és Skradint (Skutarit) és Klissa alá mentek, de onnét kevés becsülettel távoztak. 153 7-ben a törökök elfoglalták Klissát és elesett Kruzsics a jó vitéz; mindezt a szebenikói renegát Murát tette.« Yégiil leirja Yeleneze nagy hadi készülődését a török ellen. I striai András pap annalista 1360—1525-ig. írója művét 1511 —1525 közt irta horvát nyelven nagyobb alakú glagol betűkkel. Magáról mondja, hogy 1513 okt. 5-én mondotta első miséjét és 1519-ben Istriában Yeronika urnő káplánja volt. Feljegyzi többek közt : »1432-ben meghalt Mikula bán. 1445-ben nagy rémület volt, mikor a törökök Ulászló királyt megölték. 1463-ban elfogták a törökök Pál bánt. 1487-ben Mátyás király elfoglalta Bécs-Ujhelyt Lőrincznap oktáváján. 1493-ban az udvini ütközetben a törökök elfogták Derencsényi bánt, megölték őt és Cetini Jánost, Ivánt és Frangepán Miklóst, sok nemest és nem nemest és apámat Lőrinczet is. 1509-ben október 2-án a velencziek felgyújtották Fiumét, mikor a németekkel háborujok volt. 1518-ban meghalt Frangepán Máté. 1521-ben a török elfoglalta Belgrádot, Szabácsot. és sok földet, 1522-ben a török Bhodusnál százezer embert vesztett.« Kaletics Jeromos pap olasz évkönyve (Arkiv IV, 48 — 65. 1.) Az eredeti kézirat a vatikáni könyvtárban, ugyanazon kéziratos könyvben, melyből Kaletics lemásolta a XII-ik századból való horvát krónikát. (L. Arkiv I. k.) Ez az 1351 — 1563-ig terjedő kort öleli fel és anyaga igen értékes. Szerzője, mint a szövegből látszik. Omis szigetén lakott, mert erről igy szól : »hozzánk jött Omisbe«, »a mi omisi temetőnk« stb. Nem olasz, hanem horvát ember volt, mert a horvát neveket nem olaszos, hanem horvát módon irja. Kozma pap beszéde a bogomilokról és eretnekekről. (Arkiv IV, 69 — 97. 1.) írója Kozma bolgár pap a X-ik századból. A szöveg egy, a moszkvai akadémiai könyvtár XVI-ik századbeli másolata szerint közöltetik. Egyháztörténelmi szempontból igen érdekes, SZÁZADOK. 1898. VI. FÜZET. 3Ü