Századok – 1898

Értekezések - TAGÁNYI KÁROLY: Magyar udvari kanczelláriai levéltár II. és bef. közl. 42

ΤAGÁNYI KAROLY, (loti kir. és üdv. rendeletek, felségelőterjesztések és föliratok, mind túlnyomóan Miksa és LI. Rudolf korából. A 601 658. számok a Wesselényi-féle összeesküvésben résztvevők javaira vonatkoznak s voltaképen a lefoglalt javaknak az adósságoktól való kitisztázására kiküldött bizottság iratai. 2. A 659. számtól uj sorozat kezdődik, mely tisztán Erdélyre vonatkozik 1693 — 1704-ig. Ε gyűjtemény elsőrangú fontossággal bir, mert tulajdonképen a Kollonivh bibornok elnöklete alatt működő u d v. minisztéri u m η a k határozataiból s fölségfelterjesztéseiből áll, a legfontosabb erdélyi ügyekben. Nagy hibája e gyűjteménynek, hogy most csak a 784. számnál, 1695-től kezdődik, de ezt a hézagot uémiképen kipótolja az a csomó, melv ugyanazon minisztériumnak ugyanebből a korból származó erdélyi iratait tartalmazza s rendszertelenül mégis a Hungarica osztály 9. csomóját képezi, 3. A Hungarica Pá Iff ν ana gyűjtemény. Onnan veszi nevét, hogy 1786-ban Pálffy kanczellársága alatt adatott át a fölség titkos kabineti levéltárából 18 csomóban leltárszerű jegyzékek mellett. Ezen iratok becsét eléggé jellemzi az, hogy azok mind Mária Terézia korából, a nagy királynő közvetetlen környezetéből származnak. Nagy részük a királynő számára készült emlékiratok, javaslatok, előterjesztések, feljelensések (p. kincsleletekről stb.) kimutatások, történelmi fejtegetések (]). a III. Henrik német császárral kötött egyezségről; Szent-István ereklyeiről; Rajcsányi Ádám kamarai levéltárnok tört. munkálatai)alegkiilömbözőbb politikai, igazságügyi, egyházi, kulturális (}). a magyar tudományos társaság ügye) és közgazdasági]) kérdésekben, latin, német, franczia és olasz nyelven, e korszak leghíresebb szakembereitől és — kalandoraitól. Ezeken kivül vannak még országgyűlési iratok, a vajkai szék iratai (fasc. 33. nro 55.) és végül számos legfelsőbb kézirat Pálffy nádor, Batthyányi és Grassalkovics herczeghez s viszont ezeknek, különösen az utóbbinak .sok levele a fölség kabineti titkárjához. A gyűjtemény kelet nélküli iratokkal kezdődik, a fasc. 13-tól azonban már évrendben következnek egymás után. 4. A Hungarica Eszterházyana szintén a kabineti levéltárból került ide 1785-ben, az Eszterházv kanczellár után hátramaradt iratokból, 1 csomóban, mely igen vegyes természetű. Itt vannak a Bethlen Gábor trónralépésére vonatkozó ') Á közgazdasági vonatkozású főbb javaslatokat s emlékiratokat, részben Szemere Attila dolgozta fel a »Századok« 1885. évfolyamában » A nemzetgazdaság történetéhez hazánkba»» czímű czikkében.