Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Jedlicsk Pál: Adatok erdődi báró Pálffy Miklós a győri hősnek életrajza és korához 1552–1600. Ism. Matunák Mihály 519

522 TÖRTÉNETI I RODAI.OM. képezte s az 1562-iki szerencsétlen szécsényi csata után török fogságot is szenvedett, csábrági kapitány volt s hogy a szomszéd Krusich korponai főkapitány feleségül vette Tamás és· Miklós húgát, Katalint, —· kivel tehát a közelben ismerkedhetett meg : azt hiszem, nem csalódom, ha azt mondom, hogy Pálffy Miklós, a győri hös Csábrágon született. A mi Miklós legidősebb bátyját, Tamást illeti, itt a szerző összezavarja a dolgot, midőn azt állítja hogy »Palota várának kapitánya és Zólyom vármegyének főispánja volt. A szerencsétlen 1562. évi széchényi ütközetnél török fogságba esett.« A dolog így áll : Pálffy Tamás, ki szintén Csábrágon született, 1562. márczius 30-ig Korponán huszárkapitány volt sógora Krusicli alatt s mint ilyen esett urával együtt ez évi április 4—5-iki szécsényi csatában a török fogságba. Innen kiszabadulván, otthon Csábrágon kapitánykodott 1565. közepéig. Azután Léván volt kapitány 1570. elejéig. Ez évi április 22-én már zólyomi főkapitány- és főispánnak említtetik, de azért Léván lakott egészen 1571. májusáig, a mikor is Miksa király parancsára bevonult a védtelen Zólyomba, hol eddig Dacsó Ferencz helyettesitette őt néhány lomha hajdúval. Helyét úgy a főkapányság-, mint a főispánságban gersei Petheő János báró és csász. és kir. kamarás foglalta el 1572. deczember 15-én, miután ő Palotára lett kinevezve kapitánynak. (Adataim a körmöczbányai levéltárból valók.) Pálffy Miklós életrajzi vázlatából kiemeljük azt, hogy ifjú korában a királyi udvarban nevelkedett, hol mint hadapród s más állásban szolgált. 1580-ban pozsonyi főispán- és főkapitánynyá, 1581-ben főkamarássá, 1582-ben valóságos belső titkos tanácsossá. 1585-ben komáromi, 1589-ben érsekújvári s dunáninneni s 1595-ben a törököktől visszafoglalt Esztergom főkapitányává lőn. Pozsony- és nyitramegyei birtokait 1581-ben kezdte szerezni s ő volt a Pálffy család nagy hírnevének, előkelő állásának és gazdagságának megalapítója. A mű harmadik részéről (Okmánykivonatok báró Pálffy Miklós életrajzához és koréihoz 15Ó2—1600, tulajdonképen csak 1574—1600, mert az 1574-ik év egyetlen levelével kezdi s 1577-nek szintén egyetlen levelével folytatja az oklevéltárat, mely e szerint e két levelet kivéve csak 1581-től kezdődik) megmondtam már véleményemet s még csak annyit jegyzek meg. hogy szerzőnk több hely- és személynévvel nincsen tisztában. Ugy látszik, nem tudja, hogy p. o. Plabenstein, Plobenstein (Blauenstein)=Kékkő vára (Nógrádm.), mert több helyen