Századok – 1898

Értekezések - KOLLÁNYI FERENCZ: Magyar ferenczrendiek a XVI. század első felében - III. közl. 510

MAGYAR FERENCZ RENDIEK A XVI. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN. HARMADIK KÖZLEMÉNY. III. A háromévenkint megtartatni szokott káptalan idejét és helyét, a legutóbbi tanácskozáson jelölték ki. 1535-ig télen, rendszerint Gyertyaszentelő B. Asszony ünnepe körül gyűltek össze a szerzetesek a tartományi gyűlésre. Ekkor azonban, a január 24-ére Gyöngyösre összehívott káptalan határozatikig kimondotta, hogy a tartományi gyűlések ezentúl ne télen, hanem vagy pünkösdkor, vagy nyáron tartassanak meg. Habár volt rá eset a következő években is, hogy a gyűlést télen hívták össze, mint pl. 1542-ben, a mikor Váradon február 2-án ültek össze a tanácskozók.1

) A káptalan megtartására kitűzött idő közeledtével a tartományfőnök köriratban figyelmeztette a kusztoszokat, hogy megtartván az egyes zárdákban az előirt vizitácziókat, s összeliiván a zárda lakóit, hagyják meg a szerzeteseknek, hogy a legközelebbi káptalanra a kusztódiából egy megbízottat, ügynevezett »discretust« küldjenek. Ez lehetett akár előljáró, akár alattvaló, csak azt kívánták meg tőle, hogy buzgó szerzetes, komoly férfi legyen. A kijelölés választás utján történt, úgy hogy minden kusztódiában C3ak egyet választottak. Az is választható volt, aki a legutóbbi káptalanon képviselte a kuszt ód iát, A választás minden zárdában külön-külön történt, olv módon, hogy előbb 3 tag jelöltetett ki a szavazat-szedésre, azután vagy mind a hárman, vagy egy közülök, a másik kettő ellenőrzése mellett, összeírta a szavazatokat s a jegyzéket a zárda pecsétjével lezárta. így ment ez végbe minden egyes zárdában külön-külön. Megtörténvén az utolsó zárdában is a « ') Gyöngyösi eotlex. Acta capituli 1535. et 1542.