Századok – 1898

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Thököly erdélyi fejedelemsége - III. közl. 420

THÖKÖLY ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGE. öléseért 500 frtot fizetett a falu. A földváriak 300, a vörösmart,iak 200, mások több-kevesebb sarezot fizettek gr. G Ottenstein brassai várparancsnoknak. Mogyorós, azon kivűl hogy elprédáltatott, még 1600 frtot is kénytelen volt fizetni. A Barczaságban csupán a feketehalndak voltak oly szerencsések, hogy semmi vétket sem süthettek ki rájok. A többiek 14 nap alatt mind megbirságoltattak. A brassaiak sem kerülték ki a bosszúállást és visszatorlást, bár azzal az okos körültekintéssel, mely válságos időkben mindig jellemző sajátságuk volt, tüstént siettek Badeui Lajost üdvözölni, mihelyt vidékükön megjelent. Midőn a Barczaságra érkezéséről értesültek, okt, 25-én a lovasság a városból és a várparancsnok tiszti karával elibe ment. Este a tanácsinak és a »száz férfiak« (városatyák) bejárták a várost és minden polgártól két zsák lisztet szedtek fel, a mit aztán a sütőházakban (a pékek közt) osztottak föl, hogy abból a csász. hadsereg számára kenyeret (Comiss-Brod) süssenek Minden pékmesterre jutott 45 -50 - 60 köböl liszt, Ezt aztán a hadseregnek kiildötték. Két tanácsost is küldött a város a táborba az őrgróf üdvözlésére. Okt. 27-én pedig maga a kél bíró (Drautli Simon és Fillsíich Mihály) ment ki a táborba, hogy a badeni őrgrófot köszöntvén városukba meghívják. Kegyelmes fogadtatásban részesültek, a császár iránti hűségre intetve s az ő kegyeiről biztosítva bocsáttattak még az nap este vissza. A brassai várparancsnok nem volt ily engesztelékenv. Okt. 26-án a várparancsnok szállást készíteni rendelt a városban a katonák számára, a kik aztán a várból levonúlva, a polgárságnyakára ültek s azokat minden kigondolható kívánalmakkal zaklatták és szidalmazták. Olyanokat követeltek, a mihez joguk nem volt; bort, sört, kenyeret, főzeléket s köszönetül r ebbet is kutyák és gazemberek (verfluchter Mensch) czímmel illették. Hol van a ti lutheránus istenetek ? hol a ti fejedelmetek, a kiben annyira bizakodtatok? kérdezték tőlük Thököly felett gúnyolódva. A kik visszafelelni mertek, azokat tettlegesen is bántalmazták. Bemélni és tűrni! volt a legjobb mód (teszi hozzá az egykorú brassai polgártárs). Szerencse, hogy nem tartott soká, mert okt. 29-én a brassai Metternich-ezred egy része a táborba szállott ki s 31-én a többiek, bár nov. 1-én néhány század ismét visszajött. Nov. 2-án maga Veteráni gróf tábornok is bejött a városba a várparancsnokkal értekezni, de csak rövid időre. Badeni Lajos még ennyire sem érintette Brassót, pedig ott a közelben időzött nov. 6-áig. A brassai bírák nov. 5-én mennek ki hozzá a táborba, elbúcsúzni s ő másnap seregével felkerekedett és elvonult a Barczaságból s