Századok – 1898

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Mátyás király magyar diplomatái - III. 385

FRAKNÓI VII, MOS. hívta ut cg, alkanczellárjává, majd titkos kanczell irj i vá nevezte ki,1) és csakhamar még az 1458-ik év tavaszán — a nvitrai püspökségről az előkélőbh és gazdagabb veszprémire helyezte át. Míg nvitrai püspökké kineveztetése nem terjesztetett föl Rómába, most haladék nélkül megtette a király a szükséges lépéseket, hogy a pápai megerősítést kieszközölje. 111. Calixtus június 16-ikán állította ki a bullát, melylyel Vetési Albertet a veszprémi püspöki székre emelte.2) Néhány héttel utóbb, (1458 aug. (i-ikán) a pápát elragadta a halál. Utódjának, II. Piusuak egyénisége és előzményei alkalmasak voltak arra, hogy a magyar királyi udvarnál aggodalmakat támaszszanak. Picc.olomini Enea Silvio ugyanis sok éveu át III. Fridiik császár titkára, majd bizalmas tanácsosa volt, az ő pártfogásának köszönte a püspöki és bíbornoki méltóságokra fölemeltetését. Attól lehetett tartani, hogy a magyar trón elnyerésére irányuló czélzatait a pápa fel fogja karolni. Azonban II. Pius csakhamar megnyugtatta a magyar nemzetet az iránt, hogy mint az egyház feje, kizárólag a kereszténység nagy érdekeit tartja szem előtt, A törökök ellen intézendő keresztes hadjárat létesítését ő is életczélul tűzte ki, és ezért a következő év tavaszán Mantuában, saját elnöklete alatt tartandó congressusra a keresztény fejedelmeket és államokat meghívta. !) »Albertus electus Nitriensís vicecancellarius« ellenjegyzi Mátyás királynak 1458 márczius 15, 27, 29-ikén kelt leveleit. (Mátyás király levelei. Külügyi osztály. I. 1—5.) 1458 Julius 7-ikén alkanczellárnak, 1959 fei>ruár 25-ikén secretárius cancelláriusnak czimeztetik, királyi rendeletben. Hazai Okmánytár. II. 343,347. 2) Ezen bulla a királyi kinevezésről és bemutatásról nem tesz említést, hanem arra utal, hogy a pápa a püspökség betöltéséről való rendelkezést az előd életében magának reserválta, s ezen alapon nevezi ki Vetésit·. Azonban ez a formula nem zárja ki azt. hogy Vetésit a király nevezte ki és mutatta be. Teljesen valószínűtlen, hogy a pápa motu proprio emelte a veszprémi püspökségre azt, a ki több mint egy év óta már püspökséget birt, anélkül, hogy a szent-szék megerősítését kieszközölte volna. A bulla a nyitrai püspökségről említést egyáltalán nem tesz. Vetésit »notarium nostrum in sacerdotio et légitima etate constitutum« mondja, (A Dataria regestáiban. Calixti III. annus IV. Liber I. D. fol. 142.) Vetési római megbízottja 1458 július 17-ikén állít ki kötelezvényt a fizetendő díjakról. (Obligationum libri. Vol. 76. f. 142.) Hogy a királyi kinevezés megelőzte a pápait, kétségtelenné teszi az a körülmény, hogy 1458 julius 7-ikén kelt királyi rendeletben Vetési »választott veszprémi püspöknek» czimeztetik. Hazai Okmánytár. II. 343.