Századok – 1898

Tárcza; Állandó rovatok - Új könyvek - 375

TÁRCZA. tes modorában. Nem annyira bírál, mint magyaráz; az ö felfogását (»az erkölcsi törvényt«, mint nevezi) alkalmazza a művekre és eseményekre. Az eléggé változatos tartalom-jegyzék itt következik : A jog keletkezése és fejlődése. Lehetséges-e most a kath. authonomia ? A mezőgazdasági munkás törvényjavaslat. A parlament jövője. A tizenhatodik szakasz. Az egyetem szoczialista hallgatói. Idealismus a festészetben. Az őrültség terjedése. Az erkölcsi törvény egy bírálatára. (A Századok mult évi folyamában a szerző rendszerét ismertető bírálatra tesz megjegyzéseket.) Az ismerettani idealismus és realismus. A magyar drámairodalom története. (Bayer József munkájáról). A politikai élet csalódásai. (Ugrón Gr.) A szivek törvénye. A tőzsde reformja. A székesfővárosi pályadíj. — A mű ára 1 korona. Kapható az Eggenberger-féle könyvkereskedésben. — MINDEN MAGYAR KÖZJOGI TANULMÁNY a magyar történelemből veszi létalapját, abból nő, fejlődik. Ennélfogva e folyóiratban örömmel constatáljuk. hogy a napokban Meliórisz Béla, eperjesi jogakadémiai magántanár ily enirányú tanulmánya »a magyar alkotmány biztosítékai« czimmel jelent meg a könyvpiaczon, mely az Eggenberger-féle könyvkereskedésben 2 frtért kapható. Ε 144 lapnyi terjedelmű munka három részben tárgyalja a magyar közjog leglényegesebb részét, az »alkotmány biztosítékait«. Még pedig az első részben adja az alkotmány biztosítékok fogalmát, általános elméletét ; a 2. részben bemutatja az alkotmány-biztosítékokat múltban, azok történelmi fejlődését a vérszerződéstől kezdve a pragmatica sanctióig ; végűi a 3. részben, azt 2 fejezetre osztva, bőven, kimerítően leírja alkotmánybiztosítékaink jelen állapotát. Ε műnek kiváló érdekességet az ad, hogy az »alkotmánybiztosítékok«-ra nézve az eddigi müvekben nem található, többrendbeli, uj meghatározásokat tartalmaz. . — Az ESZTERGOM VIDÉKI RÉGÉSZETI ÉS TÖRTÉNELMI TÁRSULATNAK második évkönyve jelent meg az idén Rózsa Vitái benczés főgymn. tanár, társulati titkár gondos szerkesztésében. A történeti irodalmunkat becses adalékokkal gazdagító füzet tartalmából kiemeljük a következő dolgozatokat : Demeter bíboros, esztergomi érsek, Fór Antaltól. Adalékok Esztergom megye és vidékének legrégibb történetéhez dr. Wertner Mórtól. Miként jutott 1543-ban Esztergom árulás által török kézbe ? Némethy Lajostól. A vármegye legrégibb szabályrendelete B. Szabó Mihálytól. Az esztergomi süveggyártók czéhszabálya Rózsa Vitáitól stb. A terjedelmes és tartalmas füzetet több kép és pecsétrajz díszíti : Demeter bíboros arczképe. zágrábi püspöksége s bíboros korában készíttetett pecsétei ; Esztergomvizivárosnak a Kis-Duna felé lévő kapuja és annak környezete 1543-ban, a »Gründliche und wahrhaftige Anzeigung« czimű 1543. évbeli röpirat czim képe után stb.