Századok – 1898

Értekezések - WERTHEIMER EDE: A magyarországi czenzura történelméhez 294

A MAGYARORSZÁG I CZENZURA TÖRTÉNELMÉHEZ. 305 ger alkalmas eszköznek tűnt föl az ily czélzatok megvalósítására, »A legfelsőbb szolgálat java —· úgymond Wallis — megköveteli, hogy ez a kitűnő hivatalnok, ki a tervezet átalakításoknál Magyarországon kiválóan használható lesz, ragaszkodásáért és jó szolgálataiért megjutalmaztassék«.1) 1812. október 3-án csakugyan kinevezék Piringert Bajner helyébe, az udvari kamarához udvari tanácsossá2

) jutalmul a királyi jogok érdekében kifejtett fáradhatatlan tevékenységeért. Az a zaj, melyet Piringer műve okozott, nem tar'tá a béc^i czenzurát vissza attól, hogy a magyar udv. kanczellária előzetes értesítése nélkül, még egy másik, hasonló szellemű mű megjelenését is engedélyezze. Ε mű czíme : »Die Ausbildung der Verfassung des Königreichs Ungarn, aus der Geschichte und den Gesetzen dieses Reiches dargestellt.«3) Ennek szerzője, ellentétben Piringerrel, osztrák és pedig a bécsi czenzor és tanár Gustermann Antal volt. Ez a könyv is kimutatni törekszik, hogy a magyar alkotmány többé nem felel meg a szükségletnek, hogy az nem haladott az idővel és hogy a magyarok, szenvedély és előítéletek miatt, ezt nem akarják belátni. Ezt a hibát csak a nemzet orvosolhatja, tehát a király népével. De mert a nép nem akar az átalakításba beleegyezni, fölveti a szerző azt a kérdést, ha vájjon az uralkodó nincs-e ily viszonyok között följogosítva a neki föltételül kitűzött alaptörvényeket az állam közjavára föláldozni? A legfőbb czenzurahatóság beleegyezésével tehát egész nyíltan kezdik itt az alkotmány megdöntését tanácsolni és pedig ép olyan időben, mikor a rendek Pozsonyban összegyűlve valának. Xem csoda tehát, ha az ily fajtájú művek közzétételének megengedésében a valóságos államcsínyre törekvő bécsi kormány kinyújtott csápjait szemlélték. Ez magyarázza meg azt a hasonlíthatatlanul nagyobb izgalmat, melyet Gustermann műve előidézett. »Soha munka pártot jobban el nem keserített így hangzik egyik egykorú tudósítás — mint a Gustermann tanár könyve.«4) A rendek panaszt emeltek és a szerzőt büntetésre méltónak kammer brauche, wenn ich die allerhöchsten Pläne für Ungarn gehörig vorbereiten und zur Ausführung leiten soll.« Wallis gr. okt. 1-i véleménye Erdődy gr. m. udv. kanczellár 1812. szept. 17-íki előterjesztéséhez. Államtanácsi okiratok. ') Wallis okt. 1-i véleménye. Állam-tanácsi okiratok. 2) Ferencz császár Wallishoz 1812. okt. 3. Közös pénzügym. levélt. Piringer, mint udv. tanácsos utoljára az 1831-iki tiszti czímtárban fordul elő. Hihetőleg ezen idő körül halt ő el. 3) Két kötet. Bécs, 1811. Gustermannra nézve 1. Krones id. h. 4) Leurs tudósítása. Kelet nélkül. Hager ezt a jelentést 1811. szept. 4-én Wallisnak küldé meg. SZÁZADOK. 1898. IV. FÜZET. 20