Századok – 1898

Értekezések - WERTHEIMER EDE: A magyarországi czenzura történelméhez 294

296 WERTH EIMER EDE. föl Ferencz császárt, hogy a magy. udv. kanczelláriát ilyen telj­hatalommal ruházza föl. Mert tűrhetetlennek tartották azokat az éles támadásokat, melyeket akkoriban egyes irók a magyar alkotmány és a nemesség kiváltságai ellen intéztek. Ezeknek az íróknak a száját csakis a czenzura segélyével lehetett be­tömni.1 ) Ezért jutott a magyar udv. kanczellária, a császár ünnepélyes kijelentésével, oly mélyreható privilégiumhoz,2 ) mely­nek segélyével minden neki nem tetsző fejtegetést elfojthatott, aminthogy tényleg nem egy, neki kényelmetlenséget okozható mű megjelenését akadályozta meg. Hisz tudjuk, hogy 1806-ban csakugyan betiltá a »Magazin für Geschichte, Statistik und Staatsrecht der österreichischen Monarchie« közzétételét, mert abban olyan dolgozatok fordultak elő, melyek az általa kép­viseltnek tartott kiváltságos rendek jogaira és szabadságaira nézve, kedvezőtlenek voltak. Summeraw, az akkori rendőr­miniszter a folyóirat szabaddá tétele érdekében szállott síkra, dicsőítve a »Magazint«, mint ép Magyarországra nézve értékes művet, mely ennek az országnak történelmét és alkotmányát új világításba helyezi. »Bátorkodom azonban jelen alkalommal — így írt ő 1806 január 6-ikán a császárhoz — azt a meg­jegyzésemet ismételni, melynek kifejtését egy ízben már köte­lességemnek tartám, hogy t. i. ily tárgyak megítélése, melyek magasabb nézőpontot ós felsőbb állami érdeket érintenek, csakis oly hatóságokra bízható, melyek az összeség java és nemcsak egyes tartományoknak az idővel és körülményekkel ellentétes előjogai fölött vannak hivatva őrködni.« 3) Néhány év múlva tebát — és pedig 1809-ben — egy központi czenzura­hatóság megalkotását hozzák javaslatba, melynek legelőkelőid) föladata ép az kellett volna hogy legyen, mikép elősegítse a Magyarországban uralkodó előítéletek ellen küzdő műveli közzétételét és így megegyengesse a nemzet többsége előtt, a kormány hasznos javításainak és reformjainak útját.4 ) Ezek it tanácskozások az időközben kiütött franczia háború miatt szüneteltek. Csakis az 1809-iki bécsi béke megkötése után. oder aber nur zum Tkeile betreffen, diese vorläufig durch behörde an die hungarisehe Hofkanzle)· mittheilen, mithin ohne mit Wissenschaft und Einfluss der liungarischen Kanzley solche weder admittiren, tolerie­ren oder im druck auflegen zulassen gestatten sollen. ') Ballagi Géza, A politikai irodalom, 768. 1. 2) Kollowrat 1792. apr. 4-éről kelt egyik előterjesztéséből kiderül, liogy már II. Lipót a m. udv. kanczelláriát ilyen kiváltsággal ruházta fel, melyet azután Ferencz császár II. Lipót czenzura-szabályzatának elfo­gadásával erősített meg. s) L. Wertheimer, Ausztria és Magvarország II. köt. \) ü. o.

Next

/
Thumbnails
Contents