Századok – 1898

Hivatalos értesítő - A M. T. Társ. 1898. márcz. 3-án tartott vál. ülés jegyzőkönyve 278

286 HIVATALOS ÉRTESÍTI*:. iiak tájékoztatására, mint az író olvasottságának érvényesítésére szolgálnak. Sajnos, ez a szöveg-kritikai methodus inkább a betiik és pontok helyességére, mint a tartalom és szellem megállapítására vonatkozik. Mert. mi is a Bölcs Leó taktikájának igazi tudományos problémája ? Mely kérdést kell megoldani, hogy e munka becsét hazai történetünkre nézve kellően méltányolhassuk Ί így felvetve a kérdést, — máskép meg nem igen lehet — igen világos a válasz is : Meg kell állapítani pontosan, úgy szólva betűről betűre, miben követte Leó, ott hol turkokról szól. forrásait, különösen 1 rbikiost vag}' Maurikiost, és miben tért el tőlük? Mik ezen elté­rések okai, mik lehetnek következései ? Igaz, hogy a szövegnek ilyetén kritikája nem mehet végbe a reáliáknak kellő számba vétele nélkül. Itt a tiszta betükritika nem elegendő, át kell vizsgálni a tartalmat is. Sőt a legnagyobb súlyt épen a tartalom módosulására, átalakítására kell helyezni. Bármily nagy is a szerző szorgalma és utánjárása a kézira­tok dolgában, a variae lectiók megállapítása körül, ezt a tüzetes munkát nem végezte. A fától nem látta az erdőt. Nem végezte sem jelen értekezésében, sem a M. T. Akadémia millenniumi kiad­ványában, melyet összehasonlításul szintén felhasználtam. Ott is csak a két szöveget nyomtatja le, egybevetés, tanulság nélkül. Ez a hiány az oka annak, hogy szerző az igazi feladatát nein oldotta meg és Bölcs Leó taktikájának értéke megállapításához csak igen kevéssel járult. Hiába, más a linguistikus és más a históriai kri­tika, vagyis inkább amaz emennek csak egy igen-igen csekély része. Mivel mégis némely uj és elfogadható eredményt is mutat­hat fel. különösen annak bebizonyítását, hogy e munka csakugyan VI. Leó császártól származó, bátor vagyok azt javasolni, méltóz­tassék e munkát dicsérettel kitüntetni. Engedje meg az igen tisztelt Társaság, hogy ez alkalommal levonjam ez épen nem nagyon biztató eredménynek tanulságát. Az aránylagos sikertelenség okát nem láthatom másban mint abban, hogy nálunk annyira kevés a methodikusan és rendszeresen képezett historikus. A köztudat még alig vont határt közte és a dilettáns között. Es épen azért, mivel az irodalmi élet sem ismer vacuum-ot, tódulnak be jobbról-balról más szakmáknak avatott művelői is históriai feladatok megoldására. Pedig épen a kútfő­tanulmány sikeréhez nem elég a históriai érzék, oda a tudás is kell. Épen a szakszerű tudományos művelés érdekében igen kívá­natosnak tartanám a gr. Zichy Jenő-féle díjnak ujabb kitűzését. Budapest, 1898. márcz. 2. Marczali Henrik s. k.

Next

/
Thumbnails
Contents