Századok – 1898
Értekezések - DR. ILLÉSSY JÁNOS: Balassa Bálint Annája 20
22 ./ DE. ILLÉSSY JÁJfOS. ség nem mond ellene az ő föltevésének ; annál inkább nem, mert nincs is biztosan megállapítva, hogy számokban kifejezve mennyi is az voltaképen ? Szintén a korkülönbségen akadt fenn Kardos Albert,1 ) a ki szintén két Anna közt osztja meg a költeményeket oly képen, hogy az egyik Anna lehet Harrach Anna, de a másik semmi esetre se Losonczv Anna. Kardos annyira idősnek tartja Balassához Losonczy Annát, hogy mikor ez Ungnadné lett, Bálint nem volt több 10—11 éves fiacskánál s mint ilyen nem verseket írt, hanem a jámbor Bornemisza Péter prédikátortól szívta magába a tudomány és vallás első elemeit. 1577-ben pedig, mikor Bornemisza Péter egy »Vigasztaló könyvecskét« ajánlott Ungnadné leányának Anna-Máriának, ez az Ungnad Anna-Mária legalább is 14- 15 éves volt. Ezen az alapon Kardos kimondja, hogy a keresett Anna »nem más, mint Losonczy Annának hasonnevű leánya : Ungnád Anna-Mária, a ki Balassa idejében legalább is 13—14 éves fakadó bimbó, de akár 16—17 éves kifejlett rózsa is lehetett«. Az Anna-theoria felállításában valamennyit felülmúlja Torma Károly. Ο Balassának két ismeretlen, állítólagos költeményét közölvén,2) a költő szerelmi ideáljainak valóságos »időrendi táblázatát« állítja össze, a mely szerint az I. Anna = Ungnad Anna-Mária, a II. Anna = Harrach Anna; Julia = mindakét Anna és Coelia = kizárólag Harrach Anna. Torma igéri, hogy ezt az állítását »alkalmilag okadatoltan« bebizonyítja; de bizony közbejött halála miatt örökre adós maradt vele. A dolog megértetéséhez volt szükséges, hogy a rejtélyes Anna személyének földerítésével foglalkozott czikkek felett szemlét tartsunk. Az eredmény röviden összefoglalva az, hogy Szilády Losonczy Annát, Károlyi Árpád Losonczy Annát és Harrach Annát, Kardos és Torma pedig Ungnad Anna-Máriát és Harrach Annát vélik a Julia-Coelia-Anna nevek alatt lappangani. Ez eredmények után legyen szabad nekünk is hozzá szólani a kérdéshez és minden hosszadalmasság kerülésével kinyilvánítani, hogy a feltevésekben mégis Sziládynak van igaza. Az Országos Levéltárban található Illyésházy Istvánnak egy eredeti levele, mely Rózsahegyen 1589 szept. 29-én kelt és a bécsi udv. kamara titkárához Niernberger Lőrinczhez van intézve. A levél végén a következőket írja I llyésliázy : Ezen a vidéken az az vjság, hogy Balassa Bálint összes jószágait átadta tp.4-') Századok 1884. 241. I. 2) Századok 1889. 638. I.
