Századok – 1898

Hivatalos értesítő - A M. T. Társ. 1898. márcz. 3-án tartott vál. ülés jegyzőkönyve 278

282 HIVATALOS ÉRTESÍTI*:. Bírálatok a gr. Zichy Jenő-féle pályázatra beküldött pályamunkákról. I. Tekintetes Választmány ! A f. é. október 7-ikén tartott választmányi ülésből azt a megtisztelő megbízást vettem, hogy legyek egyik bírálója a munkáknak. melyek gróf Zichy Jenő ő Nagyméltósága által kitűzött következő pályakérdésre : »Kívántatik a honfoglalásról szóló egyik hazai vagy külföldi kútfő keletkezésének, tartalmának és irodalmának kritikai ismertetése« — beérkeztek. Mint ilyet átvettem két munkát: 1. Vári Rezső: »Bölcs Leó császárnak a hadi taktikáról szóló munkája,« 3 füzetben; és 2. dr. Sebestyén Gyula : »Ki volt Anonymus ?« Ε munkákat visszazárva véleményemet a következőkben van szerencsém előterjeszteni. I. Vári Rezső művében először elmondja bölcs Leo életét, itt-ott kisebb hibákkal, p. o. a bolgár Simeon trónra léptét 888-ra teszi, a magyar-bolgár háborúra nézve csak Jiref'eket ismeri. •— azután kivonatát adja Leo művének, csak a XVIII. fejezetet mellőzvén, holott épen ez szól a magyarokról »mivel — úgymond — e fejezetnek a fordítása megjelenik a m. tud. Akadémia által sajtó alá adott milleniumi műben !« Folytatólag bizonyítgatja, némi kételyekkel szemben, melyeket legújabban Zachariae von Lingenthal hangoztatott és Krumbacher megfoghatatlan módon magáévá tett. hogy a művet csakugyan bölcs Leo császár írta ; elmondja vázlatosan a görög taktikai irodalom történetét. Leo viszonyát eldődeihez, s végre szól nagy apparatussal a munka kéziratairól és kiadásairól. Látni való tehát, hogy Vári oly munkát végzett, milyen még nincs sem nálunk, sem a külföldi irodalmakban ; de dolgozata nem felel meg a pályakérdésnek ; mert. ha nem is lehet kétség az iránt, hogy bölcs Leo műve bíborban született Konstantin mellett legfontosabb forrása IX. századbeli történetünknek, azt mégis a honfoglalásról szóló kútfőnek nevezni nem lehet, mert a magyarokról még a honfoglalás előtt viselt dolgaik kapcsán emlékezik meg egy fejezetben, s ennek a fejezetnek tartalmát sem ismerteti kritikailag Vári, a mint a pályakérdés megkívánná. Ε dolgozatnak tehát a jutalom, igénytelen véleményem szerint ki nem adható. II. Jobban megfelel a pályakérdés kívánalmainak Sebestyén Gyula műve : Ki volt Anonymus ? de szintén nem teljesen. A mű két részből áll. Az elsőben szerző »a kérdés történetét« tárgyalván, elmondja Anonymus kiadásait, a különféle véleményeket munkájáról. Endlicher kiadásáig, bőven, tanulságosan. Ε részt igen becses,