Századok – 1898

Tárcza; Önálló czikkek - Történelmi apróságok. Írta B. F. 265

TÁRCZA. (»Életem és korom«) s Horváth Mihály (»A függ. liarcz története«) egyszerűen azt mondják, hogy »a hidon«. Szeremlei, (Krónika a forr. idejéből), a ki pedig a megbízható írók közé tartozik, azt mondja, hogy »a lánczhid közepén« ; míg Marczali (A legújabb kor története) egyszerűen »a lánezhídnál« öleti meg. Teljesen zavarba jöttein : hol történt hát a szerencsétlenség, melyik hídon ? Nézem a Pesti Hírlap egykorú számait, s a szept. 2í)-iki számban azt olvasom: »a híd közepén, midőn Budáról Pestre akart jönni.« Ez felvilágosított. Az a híd nem lehetett más. mint a régi hajóhíd, a melyet egyszerűen csak hídnak neveztek, a mint azt már Gvadányi derék peleskei nótáriusa is tevé, igy kezdvén a hetedik részbe : »Módom egyszer lévén, a hídon megálltam stb.« Megnézvén még Gracza György legújabb könyvét a forradalomról, ott pontosan kitéve olvastam, hogy a gyilkosság a hajóhíd közepén történt. Azért tartom szükségesnek, hogy ez nyilvánosan megállapittassék. mert már két tekintélyes szerző révén behatolt a tévedés a nagy közönségbe, a melynek pedig természete az, hogy sokkal gyorsabban terjed, mint az igazság. A lánczhid, akkor tudtommal, még át se volt adva a közhasználatnak. 2. Ismeretes dolog, hogy az 1S47 8-iki országgyűlés mind a két háza, márczius 14-én elhatározta, hogy a Kossuth által készített feliratot egy a két ház tagjaiból álló vegyes küldöttség vigye fel Bécsbe és juttassa a király, kezébe, a nádor vezetése mellett. Ekkor történtek azok a rendkívüli tüntetések a bécsiek részéről, a magyar küldöttség mellett, különösen a nádor és Kossuth személyét karolva fel, amannak kocsiját a polgárok húzva a Burgig. emezt a szeretet és csodálat ezer jelével árasztva el. Pulszky. Horváth Mihály és Marczali mind hárman úgy adják elő. hogy a nádor és a küldöttség tagjai egyszerre érkeztek Bécsbe; egyszerre szólnak a tüntetésekről, sőt Marczali előbb említi Kossuthot s azután a nádort. Egy, azon időkről németül irott, de magyarra forditott munka jutott a kezembe, (A bécsi márcziusi napok 1848-ban. Beschauer Armin s több kútfő után összeállította Szabó .Richárd), mely nagy részletességgel, bár kissé kuszáitan szól azon napok történetéről ; s abban azt olvasom, hogy István főherczeget az előző napon (14.) sebes futár által liivták Bécsbe, hogy a magyarok hangulatáról felvilágosítást adjon. 8 hogy a nádor ló-én már a déli órákban Bécsben volt (a küldöttség csak azt esti hajóval ért fel), részt vett a tanácskozásokban, sőt jelentékeny része volt abban is, hogy a bécsieknek az nap délután kihirdették az alkotmány ígéretét. így adja elő Gracza is a dolgot, hozzá tevén, hogy a nádor már 14-én este elindult Pozsonyból. Alkalmasint ez lesz az