Századok – 1898

Értekezések - DR. ILLÉSSY JÁNOS: Balassa Bálint Annája 20

BALASSA BÁLINT ANNÁJA Balassa Bálint eddigi élet-íróit· különösebben annak a kérdésnek megfejtése foglalkoztatta, hogy ki volt az a nő, a ki mintegy múzsájává szegődve, örökbecsű költemények szerzésére késztette? Az életíróknak ezen, talán egyoldalúnak tetsző eljárása a költő életviszonyaiban leli magyarázatát, Balassa nem volt se államférfin, se hadvezér. A politikával soha meg se próbálkozott; a katonai pályán forgolódott ugyan, s volt rá eset, hogy »tizenegy bajt egy nap vitt erős fegyverben«, még se vitte többre ötven lovas kapitányságánál. Költeményei azok, melyek a halhatatlanságot biztosították neki; ezek nélkül ő is a feledékenység tengerébe merült volna, mint annyi meg annyi kopjatörő, törökverő kortársa. "Balassa a régi magyar szerelmi lira hasonlíthatatlan képviselője. Szerelmes versei közül különösen azok gyakorolnak ránk mély benyomást, a melyekben egy vágyva vágyott, de soha meg nem nyerhetett kedves után epekedik. Ezekben az érzelmek mélysége ós őszintesége, a hang keresetlensége, a költői képek gazdagsága bámulatra ragadják az olvasót s önkéntelenül kíváncsivá teszik a nő iránt, a kiről s a kihez e költemények szólanak. Mert Balassa kíméletes, lovagias költő. Nem állítja nyíltan a világ szeme elé imádottját, hanem magunkra hagy, hogy a költői képek, allegóriák tömkelegében tapogatózzunk. Kedvesét Júliának vagy Coeliának nevezi; de jól tudjuk, hogy ezek költött nevek. Egyik-másik költeménye versfejeiből kibetűzhető ugyan egy s más nőnek a neve, de éppen e nevek sokfélesége még jobban zavarba hozza a kíváncsi kutatót. Nem tudjuk igazán, hogv Losonczy Annát, Morghai Katát, Chák Borbálát, Krusith Ilonát vagy kit értsünk a Julia vagy Coelia alatt ? A legelső, ki e kérdést tisztázni igyekezett Szilády Áron volt. () a Balassa költeményei elé írt szép bevezetésben1

) ') Megjel. Bpest, 1879.