Századok – 1898

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Thököly erdélyi fejedelemsége - I. közl. 230

240 SZÍ1)ECZKY LAJOS. e dombtetőre ért, közvetlen alatta már lángban állott Tollán falu, melyet a tatárok előhada gyújtott föl s távolabb nyugatra a Királykő meredek sziklafalai alá tekintve, a Zernest felett elterülő szűk völgy ölén, olt látták a Thököly egész táborát csatarendben felállítva.1) Az égő Tollán láttára Hal ácsán havaseli bujdosó bojér, a császáriak vajdajelöltje (kit Heislernek győzelem esetén az oláh vajdaságba kellett volna ültetnie) ajánlkozott, hogy két zászlóalja magyar és oláh jó vitéz katonájával (kiket saját zsoldján tartott) az égető tatárokat kiűzi Tohánból. Heisler elereszté s Balacsán emberül meg is felelt feladatának : a tatárokat »levágatván bennek« a faluból kikergeté. Heisler is sietett csatarendbe állítni seregét, eleinte úgy látszik a Barcza völgyét a Törcsvári patak völgyétől elválasztó MusceUuhti nevű domb lejtős oldalán, aztán (minthogy a szél szembe fujt) leszállította őket a sík völgybe 8

) O-Tohán és a domb közé a 2 km. széles Barcza völgyébe. Az első sorba állította a jó lövő német ezredeket, hátok mögé pedig a székely hadakat. A német hadtest 4 lovas ezredből állott, u. ni. a Magní tábornok ezredéből (melv a Schultz-ezred volt), a Doria őrgróf ezredéből (mely a szász-laumburgi ezred volt), a Nord-Kerner és a Castelli-ezredből, melyek együtt jókora hadtestet képeztek, de a völgysíkon egész szél ti ben felállítva, mindössze kettős sornyi mély harczvonal lett belőlük,8

) A jobb szárny élén, mely Tollán falu előtt a Barczáig ') »Már látjuk vala a Thökölyi táborát, mert Zernvesten felyül mind rendelt seregekben állanak vala.« (Cserei id. m. 199. 1.) -) Csak így érthetem a helyrajzi viszonyokat számba vetve (a csatateret személyesen bejárván 1896 és ismételten 1897 nyarán) Cserei szavait : »Azonban a szél épen szembefúván a regimentekkel, oldalaslag fordítá Heisler őket ; akkor ha nem tudta volna is Tökölyi mennyin vannak a németek, még a kornyétákot is megolvashatta.« (Id. m. 200. 1.) 3) A számot bajos meghatározni. Cserei azt mondja : »A négy regimentben 2000 ember alig vala, gyakran meg is olvastam companiánként, a Bozzára, bereczki passusra, Csíkban, a tábori bagázsia és más helyek mellé sokan elkommendiroztatván a regimentekből.« (198. 1.) Lakatos István egykorú följegyzése 5000-re teszi a németek számát (Székely Okltr. VI. 417.) Egy brassai egykorú emlékíró csak a 4 regimentet sorolja elő »zu wel-chem etliche 1000 von der Land-Militz gestossen waren, also dass sie ein zimliches Corps formirten.« lînnek a brassai polgárnak egykorú memoire-ja ily czimet visel : » Des Grafen Tököli Einfall in Burzenland, dessen Schlacht bey Tohán und Zernest und Abmarsch aus Siebenbürgen anno 1690 den 13. Aug. bis 1691 den 13. May.« Ez nagybecsű részleteket jegyzett fel a csatáról, úgy hogy Cserei tudósítását sokban kiegészíti. (Megjelent gr. Kemény József Deutsche Fundgruben der Geschichte Siebenbürgens II. k. 238 — 279. 1.)