Századok – 1898

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Thököly erdélyi fejedelemsége - I. közl. 230

234 SZADECZK Y LAJOS. országot az öreg Apáti halála óta, általános hadfölkelést hirdetett az országban és részleges gyűlést (a delegatiót) Kadnótra. Jnn. közepe (17.) óta tanácskoztak itt a tanácsurak és a követek (deputátusok) sa közfelkelést jul. 18-ára tűzték ki »főgeneralis Teleki Mihály uram ő kegyelme dispositiója szerint«,1) aug. 21-ére pedig (mely éppen a zernesti csata napja lőn) országgyűlést hirdettek Szebenbe. A Thököly beütését meggátlandók, (jun. 23.) elhatározták a bodzái szorosnál lévő épületek kijavítását, megbízván azzal Mikes Pált a háromszéki viczetisztekkel s a brassai bírót. Jul. 1-én a somlyai és kolozsvári német őrséget mozgósították s az udvari mezei hadakat készenlétbe helyezték. Elrendelték, hogy Udvar hely-és Marosszékből 3 — 3 zászlóalj legyen készen s várjon Teleki Mihály parancsára. Ezek elöljárójává Gyulafi László rendeltetett, 400 frt, mellé Thoroczkay Mihály, 200 frt liópénzzel.2) .lui. 24-én a Radnóthon tanácskozó deputatio a Thökölyvel való titkos egyetértés meggátlására és megtorlására felhatalmazást adott Telekinek, hogy a Thökölyvel egyetértőket, kik az ő embereit »levéllel vagy izenettel magokhoz nyilván vagy titkon jártatnák« nemesi szabadságok tekintetbe vétele nélkül elfogathatja, és mindaddig fogva tarthatja, míg ügye el nem dől ítélettel, s hogy ebben minden tiszt tartozik Telekinek segédkezni.8) A legfőbb gondot azonban a hadi készületekre fordították. A hadi készületek főintézője tulajdonkép Heisler generális, az Erdélyben lévő német hadak fővezére volt. Kevés had volt mellette, mert a török főhaderő Belgrád visszavételére indulván, a német hadak nagy része is kivonatott Erdélyből. A benn maradt hét regimentből hármat a Vaskapuhoz küldött, négy regimenttel pedig maga indult Szebenből (aug 15.) Fogaras, Törcsvár felé, a honnan (aug. 6.) megsürgette, hogy az ország hada Szászsebesnél szálljon táborba, hogy a Vulkánszorostól kezdve Vöröstoronyig őrködhessenek. Heisler még tovább ment, Háromszékre a Bodza szorosba, a merre Thököly bejövetelét várták. Verestoronyhoz néhány vármegye és az aranyosszéki székelyek hadát küldték. Ezek generálisává Bethlen Miklóst kívánták Badnóton megtenni, de ő azzal utasította el magától a tisztséget, hogy »ha békességben tisztem nincs, hadakozásban tisztet nem viselek; én sem főispán, sem kapitány nem vagyok.« 4

) A tanács-J) Történeti Lapok. 1874. Consultatio Radnotensis. E) Szilágyi Sándor : Erd. Országgyűlési Emi. XX. k. 55. 1. «) Papp Miklós : Tört. Lapok. I. évf. II. félév 645 1. ') Bethlen M. önéletírása II. k. 114. 1.