Századok – 1898

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Gyöngyösi István a költő életéhez 15

GYÖNGYÖSI ISTVÁN A KÖLTŐ ÉLETÉHEZ. 17 szembetűnik annak ámbár udvarias, de annál határozottabb hangja. Minő büszke önérzettel mondja az ősz költő mindjárt az elején : »én . . . ahol nem kellel], nem szoktam oda maqamat szemtelenkedve obtrudálnom.« Es e szavakat az egyszerű köznemes írja a kevély főúrnak, a várúrnak, a főispánnak és aranysarkantyús lovagnak, - a kinek, mint a levélből alább kitűnik: ő dictál, ő szab föltételeket, így, ha tetszik; másképen pedig — nem ! . . . Gryöngyösy István takarékos, szerző ember volt ; rendben tartotta a szénáját. Mint a föntebbiek világosan mutatják, becsülettel megszolgált keresményéből régebben, — ú. 1. még az 1670-es évek elején1

) a gyakori anyagi zavarokkal küzdő krasznaliorkai várurat, az Andrássyak báróságát megszerzett Andrássy Miklós gömöri főispánt és jászok-kunok főkapitányát több ízben kisegíté készpézzel, (auctionális summáról is szól), a melynek biztosítékául a főúr neki zálogbirtokúl Krasznahorka-Várallyán alkalmas lakóházat, »pusztákat« és a szomszédos Hosszúrét határában kaszálót engedett át, mindezeket haszonélvezeti és beruházási joggal, úgy, hogy a mit Gyöngyösy <» részjószágokon időközben építtet : a kiváltáskor azon épületek becsárát az öröktulajdonos család neki visszatérítni tartozzék. Hogy a »puszták« kifejezés alatt praediumok értendők-e, avagy csak puszta telkek, ugyanott? nem egészen világos; mi azonban inkább az utóbbit véljük, — noha a levél eme mondata : » in reliquo az nevezett Ur levele in suo vigore maradjon,« még egyéb elzálogosított birtokrészekre is, vagy legalább kötelezettségekre, enged következtetni. R Andrássy Miklósnak két nejétől sok gyermeke maradt : Péter, István, György, Pál, Miklós, János, Mátyás tiúk és két leány. Mikor ezek atvjok halála után a krasznahorkai uradalmat és a kétséges jogú pör alatt levő — monoki birtokot felosztották magok közt, bizony, egyre-egyre nem valami sok jutott, s a ki gazdagon nem házasodott közűlök (mint Péter, ki a dús 1). Orlay Borbálát, b. Serényi András özvegyét vette el,) csak amolyan gyönge mágnásocska volt, mint Pálról gúnyolódik Bercsényi, hogy »úrnak szegény, — szegénynek úr.« Birtokaikon, valamint a közös családi vár helyiségein, sok pörpatvar, viszálykodás után 1 (>95. július ·) Gyöngyösy már 1674. őszszel Krasznahorka-Várallyán, hihető: ezen zálogos házban és birtokban lakott, legalább innét ír okt. 21-kén Koháry Istvánnak, s később, 1679. június 28. és 1680. május 18., aug. 24., majd 1686. jún. 18. b. Andrássy Miklósnak, s illetőleg Dúl Mihálynak. (L. leveleit Thaly : »Adalékok a Thököly- és Rákóczi-kor Irodalomtörténetéhez,« I-ső kötet, 313. s köv. 11.) SZÁZADOK. 1898. I. FÜZET. 2