Századok – 1898

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Thököly erdélyi fejedelemsége - I. közl. 230

SZÁDECZKY LAJOS. THÖKÖLY ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGE. 231 volt a kisebbiket választani, mert a német fegyverre hánta volna az ország népét, ha be nem esküdnek s török uram, a bestye pogány, nem vette volna le róluk.« Thököly megmaradt a régi politika tövises ösvényén, melyről még a török hálátlansága (1685. váradi elfogatása) sem térítette le. Si fractus illabatur orbis, Impavidum ferient ruinae gondolta a classions költővel ez a spártai jellem s megmaradt németverő kurucznak a mellette kitartók kisded seregével. A dúsgazdag fejedelmi sarjból akkor lett igazán hazátlan bujdosó, midőn védura, a török kiveretett a magyar várakból s mindinkább kiszorult a magyar alföld rónáiról. Thököly 1686 tavaszán menedékhelyet keresett Erdélyben, Hunyadba vonult hajdani jószágaira, fejedelmi czímének elismerését kérte Apafitól, kinek fogadott fia kívánt lenni s erdélyi honosságának törvényes megerősítésével együtt elkobzott jószágait követelte. Apafi pedig Káinoki Sámuel és Kabos Gábor vezetése alatt hadat küldött ellene és kiverette Erdélyből.2

) Káinoki hadai észrevétlenül közeledtek jun. elején egy kora hajnalban Vajda-Hunyadhoz s majdnem elfogták magát Thökölyt is. Egy órányira voltak már a vártól, midőn Thökölyt valaki értesíté a veszélyről. Thököly lóra kapott és Eacsét felé menekült, fedezetül 300 lovast hagyván hátra, a kik a reggel 4 órakor Hunyadra érkezett erdélyiekkel megverekedtek s Thököly futását fedezték. Még így is két mérföldnyire üldözték Thökölyt, a kinek összes tábori készletét, élésszekereit s pénzesládáit elfogták. Egy »mentém, rajtam levő köntösömön kivűl, egy ingem vagy dolmányom sem maradott« — panaszolta maga Thököly. Káinoki Sámuelnek ez a sikerült bravour majdnem az életébe került, midőn négy év multán Thököly kezébe jutott, a mit ott beszélünk el. Thökölyt a hunyadi vereség nyilt ellenségévé tette Apafinak, Telekivel már előbb meghasonlott. A Drinápolyból Budavára felmentésére siető nagyvezér Szulejmán elé küldte követeit, erősen vádolván Apafit, hogy a porta ellenségeivel tart s hogy őt megrohanta, mint egy »utonálló«-t. Az erdélyi követek védelmüket pénzzel erősítgették. Szulejmán még így is ') Miklósvárszéki nagyajtai Cserei Mihály Históriája 1661 — 1711. (Újabb Nemzeti Könyvtár szerk. Kazinczi Gábor II. kiadás 183. 1.) *) Angyal Dávid: Thököly Imre. M. Tört. Életrajzok. V k. 186.1.