Századok – 1898

Értekezések - THALY KÁLMÁN: A b. Orlay s gr. Serényi család 200

A Ii. ORLAY S OR. SERÉNYI CSALÁD. 225 fiágon a családját. Felesége, Perényi Judith már korábban, férjének törökországi bujdosása alatt halt el ott vagy Erdélyben, s fiút nein hagytak hátra. Sőt az is kétséges, hogy egyáltalában volt-e valaha gyerniekök ? A fenmaradt családi levelezésekben erről semmi emlékezet nincs. Nagy Iván családtani főmunkájában, az erdélyi b. Serédy-családot ismertetvén (X. köt. 156. 1.), egyik nemzedékrendi táblázaton-az 1719-ben elhunyt b. Serédy Péter nejéül Orlay Borát nevezi ugyan ; azonban, miután épen ezen Serédy Péter nővérét, Zsófiát b. Andrássy István, ennek fivére b. Andrássy Péter pedig az igazi h. Orlay Borát, Miklósunk testvérhúgát birta vala nőül, kérdés : nincs-e e rokon családok hasonló keresztnevei okozta valami tévedés a dologban? Azonkívül ez a b. Serédy-féle táblázat csak egyszerűen »Orlay Borát,« s nem »báró Orlay Borát« említ. Mindazonáltal, lia e második Orlay Borbála nem azonos gr. Serényi Andrásnéval és született bárónő volt volna, (noha ez nincs jelezve) : akkor aligha lehetne más, mint b. Orlay Miklósnak 1). Perényi Judithtól Erdélyben tartózkodásuk alatt született és magyarországi nagynénjének nevére keresztelt leánya, — mit még valószínűvé tenne az a körülmény is, hogy b. Serédy Péter 1690—94-ben mint Thököly híve, együtt bujdosott Orlay Miklóssal Törökországban; ennek leányát tehát talán ott ismerte meg és vette nőül. Mindez azonban csak hozzávetés. De álljon ez az utóbbi dolog bármikép, — abban minden egykorú adat megegyez, hogy a b. Orlay-család fiágának a kurucz szabadságvértanú 11. Miklósban szakadt magva. Követte őt húsz-huszonöt év múlva a leányág kihalása is, mely az 1726—30 között Zábláthon elhúnyt b. Orlay Borbálában, néhai gróf Serényi András, majd bár«') Andrássy Péter meghagyott özvegyében fogyott ki, a bárói diploma keltétől számítva, nem sokkal több mint egy század) virágzás után. Származásukra, köz- és magánéleti szereplésökre a föntebbiek talán némi világot vetnek. * Záradékúl szóljunk egész rövideden csakis eredetéről ós nevéről ama főúri családnak, a melybe a b. Orlayak, Borbála utódai révén, vérségileg úgy, mint vagyonikig beléolvadtak. Ért jük a Kis-Serényi gr. Serényieket. Nagy Iván, — a ki ezek származására nézve a XYIl-ik századvégi együgyű mesét a /Seremts-eredetről (!) helyes kritikával mellőzi és a .históriai alapra tér át, — a család előnevét illetőleg hibáztatja Fényes Klek Geogr. Szótárát, hogy abból a »Kis-Serény« helységnév hiányzik, »pedig léteznie kellett, tán unt is létez ily nevű paszta«. (L. N. köt. 157.) SZÁZADOK. 1898. III. FÜZET. 15