Századok – 1898

Értekezések - THALY KÁLMÁN: A b. Orlay s gr. Serényi család 200

212 thal y kálmán. ugyanekkor általadá fiának. Sőt mivel Miklós a katonai szolgálatba csakhamar kellőképen belétanula : András úr putnoki főkapitányi tisztét is átruházá fiára, az udvari főhaditanács és a kassai generális beleegyezésével. Nemsokára azután férjhez adá leányát Borbálát is, egy nagy, gazdag, vitéz úrhoz : gr. Serényi András egykor érsekújvári, majd rév-komáromi vice-generálishoz ; hogy melyik évben? biztosan nem mondhatjuk : de mindenesetre 1674 előtt.1

) Ezen évben Orlay András hű élettársa Kévav Anna-Mária elbetegesedvén, végrendeletet szerkesztett és a túróczi conventnek személyesen nyújtotta át megőrzés végett.2

) Ez a b. Révay Anna erőslelkű, fenkölt gondolkodású asszony volt és a hiú világi pompának annyira megvetője, hogy sok ezer frt értékű ékszereit, drága díszöltözékeit (melyeknek csak egyikéért 2000frtot fizetett gr. Thököly István,) még életében mind eladá, s jószágokat szerzett az árán gyermekeinek ; testamentomában pedig meghagyta, hogy, ha meghal: a testét »minden czeremánia nélkül, étszakának üdéjén« temessék el. Meg is halt nemsokára 1(574 után; legalább 1677-ben már mint -»néhai«-nak végrendeletét adja ki párban férjének ugyanaz a hiteles hely. A fáradhatatlan jó anyának még életében meglepő nagy változás történt egyetlen fiával; oly változás, oly gyökeres fordulat, a mi ennek egész életpályájára döntőleg hatott. Báró Orlay Miklós ugyanis, noha a nagy-szombati jezsuiták nevelték, s apja, nagyapja, szépapja mind holtukig erősen udvari érzületű, Bécshez ragaszkodó emberek valának, — az ifjú Miklós, mondjuk, mereven szakított e családi hagyományokkal. Az ő lelkében, — mely a most, Zrínyi Péterék lefejeztetése után letiprott, gyászoló, üldözött nemzetén hő szeretettel csüng vala, — élénk szabadságérzet lakozék; és ezt a szomszédos ónodi, szendrei, kassai stb. végekbeli magyar haditisztekkel, s a gümöri, borsodi, abaúji, zempléni hazafias nemességgel való sűrű érintkezése még inkább kifejté. Miklós vallási téren is szabad gondolkozású volt; vagy e legtöbbnyire protestáns nemesekkel való társalkodása tette őt ilyenné? úgy, hogy a jezsuiták merev scholasticizmusát, rideg dogmáit mindinkább megutálta. Ily lelki átalakulásban találá a fiatal Orlay bárót a bujdosó nemeseknek az 1672-ik év nyarán történt fegyverrekelése,, hadindítása. Petrőczy, Szuhay, Szepessy, Kende, Zákány, Deák Ferencz, Szőcs János stb. bujdosó vezéreknek többnyire régi, ') Ugyanott, ugyanazon pont tartalma szerint. !) Az okmánytárban közöljük.