Századok – 1898

Értekezések - THALY KÁLMÁN: A b. Orlay s gr. Serényi család 200

210 THAL Y KÁLMÁN. nek lásson jobban utána; a miben Orlay András az 1655-iki magyar országgyűléshez fordulván kérelmével : a rendek oly hathatósan támogatták a főurat, (1. az 1655. 33-ik t.-cz.-et), hogy a sürgetett örökség ára elvégre csakugyan megjött Boroszlóbúi. Hanem szüksége is volt eme pénzre. András urat ugyanis, mint Putnok földesurát, az a szerencsétlenség éré, hogy valami lőporrobbanás e vár nagy részét a levegőbe röpíté 1653-ban, és neki azt - a véghely fontos fekvését tekintve haladéktalanúl föl kellett építtetnie. András báró különben, mikor főkapitányi tiszte, — melybe már mint házas ember tartotta meg ünnepélyes beiktattatását, — Putnoktól a távollétet megengedi vala : neje és családja körében szeretett tartózkodni, a Nagy-Szombathoz, Pozsonyhoz, Bécshez s ottani barátaihoz közelebb fekvő Beczkó várában, a Vágvölgynek e gyönyörű pontján. Itt növekedtek gyermekei: az 1650—51-ben született és a családalapító szépapa nevére keresztelt II. Miklós s leányai Borhála és Magdolna, (»Manczika.«) Bennök telt legfőbb öröme, kivált mikor Miklóskát már Nagy-Szombatba· adhatta iskolába, a többi úrfiak közé. (Miklósnak N.-Szombatból 1661. szülőihez Beczkóra írt nagyon kedves, gyermeteg levelét 1. az okmánytárban.) Az ifjabb leányka ugyan zsenge korában elhalt,/ de annál szebben fejlődik vala az idősebb, Boriska. És most áttérve a családnévre : constatálhatjuk, hogy eme gyermekek már báró Orlay és nem Or lié vagy Orlé néven kereszteltettek. Az ő atyjuk — az 1641-iki hagyatéki hivatalos iratokban még » Orllé úrfi«-nak nevezettl) — b. Orllé András volt az, a ki a bécsi udvarnál létében talán nagykorúságának elérésekor, tehát 1648—49-ben — vezetéknevét a kétségtelenül szebb, magyarosabb és aristocratie asabb hangzású Orlay névvel cserélé föl. Onkényüleg tevé-e ezt? vagy kikérte a király engedélyét ? nincs reá adatunk ; azon ba n éveken át az uralkodó közvetlen környezetéhez tartozván, a legfelsőbb jóváhagyást e névátalakításhoz — mert változtatásnak nem egészen mondható, — könnyedén megnyerhette. Annyi bizonyos, hogy I650-en innét a hivatalos iratok őt már mint báró Orlayt ismerik. Lg y olvassuk magában a Corpus Jurisban,. az 1655. évi 33-ik törvényczikk 2. §-ában, mely anyai örökségére való igényeit a sziléziai rendeknek figyelmébe ajánlja : »necnon Magnifici Andreae Orlay. apud Status Silesiae.« Be volt tehát ezzel az »Orlay« név czikkelyezve törvénye') Egyetlen esetet, az 1641-iki beszterczebányai leltár aug. 30-iki záradékát kivéve, melyben legelőször fordul elő az »Orlay« név. igaz, hogy idegenajkualctól írva, holott a lajstrom feje itt is »Orllé«-1 mond.