Századok – 1898

Értekezések - THALY KÁLMÁN: A b. Orlay s gr. Serényi család 200

202 THAL Y KÁLMÁN. köt és tartozékait érdeklők ; végűi gr. Balassa-féle is jó számmal akad. Mindezt a most nevezett főúri családok házassági, vérségi s ennek következtében létrejött birtokügyi kapcsolatai fejtik meg. Ugyanis az Orlayak valának Putnok, a Serényiek Bodókő, az Andrássyak Krasznahorka várak urai, a Balassák Kékkőé és Vág-Beszterczéé. Gr. Serényi András érsek-újvári vice-generális feleségül bírta Putnok úrnőjét, b. Orlay Borbálát, a kitől származnak le utódai ; de a ki az ő halála után b. Andrássy Péter gömöri főispánhoz ment férjhez másodszor. Továbbá b. Andrássy Pál (kinek első neje b. Amadé Mária, s attól volt egy leánya) mint özvegyember oltárhoz vezeté gr. Balassa Krisztinát, (kitől két leánya) ; és ez a Krisztina másodízben feleségévé lőn gr. Serényi Farkas szintén gömöri főispánnak, a Serényi András és Orlay Borbála fiának. Ε Serényi Farkas és Balassa Krisztina renováltatták a zábláthi kastélyt és kápolnát : ezért van ma is rajta ez utóbbin kettős czímerök. (A kastély 1622-ben még »curia nobilitaris«, 1656-ban azonban már »castellum« néven említtetik okmányilag ; ű. 1. emeletre az 1643—60 közt ott lakott gr. Serényi Pál vetette, a kápolnát pedig bizonyosan ő építtette, Lippay érsek idejében.) A zábláthi archívum, a maga nagy zömét tekintve, voltaképen h. Orlay- és gr. Serényi-levéltár. Sohse gondoltuk volna, hogy a régen kihalt, Grömör- s Borsodmegyei nagybirtokos, és két tagjában : István gömöri főispánban, de kivált a kurucz vezér II. Miklósban, történelmileg is szerepelt háró Orlaycsalád levéltárát valaha Trencsény vármegyében találandjuk föl. Mindazáltal Putnokon is kell a gróf Serényi-levéltárban sok Orlay-iratnak lenni még, főképen a putnoki, dédesi, szabatkai, orlay-törjéki, sajó-kazai és sajó-szögedi stb. volt Orlay-birtokokra vonatkozóknak. * A zábláthi Orlay-iratokból e főnemesi családnak származására, nevére, viszonyaira egészen új világosság derül. Elévülhetlen érdemű veterán genealogusunk Nagy Iván, a maga főművében (VIII. köt. 260. 1.) e családról említi : »A Trencsín