Századok – 1898
Értekezések - SZILÁGYI SÁNDOR: Titkári jelentés 195
TITKÁRI JELENTÉS. 1 97 Népszerű felolvasásaink közül a ITI-ikat Káldytól »A XVI.—XVIII. századi énekek«-et szintén ez évben adtuk ki. Folyóirataink közül a Századok történetünk majd minden korszakából hozott tanulmányt. Márki Sándor a Pannóniai eredetű Paulus Diaconus történetírónak életrajzát és munkáját ismertette azon alkalomból, hogy születése 1100-ik évfordulóját Cividale 1899-ben fogja megülni. Thury József és Fiók Károly a »Sabartoiasfaloi« felett folytatott polémiájukkal őstörténelmi kritikánk tisztázásához járultak. Kiváló fontosságú volt Thallóczy tanulmánya Arpádházi Jolán aragon királynéról az arany bulla facsimiléjével, melynek eredetije Barcellonában őriztetik. A középkori magyar tanügy történetének megírásához Hé ke ti Rémig és Pór Antal járultak nagybecsű tanulmányaikkal s az előbbi Oláh Miklós nagyszombati iskolájának történetét irta meg új adatok alapján. Stessel .József két értekezésével a nyugoti megyék történeti kritikájához szolgáltatott adatokat, Karácsonyi János pedig szokott éles kritikájával az ó-budai prépostság kérdését tisztázta. Egészen új adatokkal járult JHÍrdújhelyi Menyhért a Nagy Lajos korabeli Tvartkó bán történetéhez, Wertner Mór a Garaiakról, a Horvátiak eleiről, Dénes nádor nemzetségéről s Garam-Miki>lai Bás országbíróról értekezett oklevelek alapján. Az évfolyamot Fraknói Vilmos nagybecsű értekezése nyitotta meg Mátyás király korából Anna szász berezegné magyar trónkövetelőről. A középkori történetet illustrálja Weber Samu értekezése is elpusztult szepességi helységekről. Az ujabbkori történetet illetőleg Kropf Lajos hazánkfiának köszönetünk néhány érdekes közleményt angliai levéltárukból s egy adalékot Wesselényi összeesküvéséhez, melyre Pauler Gyula tüzetesen válaszolt. Forgács Ferencz kortörténelméről Sörös Pongrácz irt tanulmányt s ugyan ő adalékokkal járult lllicini életéhez. Krizkó Pál, Komáromy András és Angyal Bethlen Gábor korát illustrálták, Wertlieinier Ede a Magyar Kurir keletkezését a bécsi levéltárakból vett adatokból illustrálta s Thallóczy az 1722/3-iki törvények közzétételéről értekezett. Tagányi Károly a magyar királyi Országos Levéltár ismertetését kezdte meg szakavatott tollal, melyből két közlemény jelent meg, s mely hivatva lesz kutatóinknak kalauzul szolgálni. A »Tárcza« czimű rovatot apróbb közlések tarkították Angyal, Dudás, Berzeviczy (a családi levéltárról), Érdujhelyi, Komáromi, Kropf, Révész, Sasinek, Takács Sándor, Thaly K, Wertner, Zsatkovics; érdekes eszmecsere volt ezek közt a Lehel kürtről Thaly K, llléssy és Kropf között. Figyelemmel kisértük a hazai és külföldi történelmi irodalmat s az apróbb bemutatásokon kivűl több mint félszáz