Századok – 1898

Tárcza; Állandó rovatok - Új könyvek - 176

] 76 tárcza. α hatodik században használták az ekét, kaszát, csépet is a németek tőlük tanulták a földmívelést. A harczokat nem szerették s leginkább csak védekezésből harczoltak. A szabadságot nagyon szerették, kezdetben semmi főnököt nem tűrtek, minden családnak (druzina) a legidősebb férfi tagja volt a feje (staresina) ; ezek a családfők szükség esetén tanácskozásra gyűltek (sabor), és ha harczba kellett menniök, a legkiválöbbat maguk közt vezérül (vodja, vojvoda) választották, kinek hatalma azonban a háborúval együtt véget ért. Később, szükségből az egyes kerületek (zupa) főnököt választottak (zupán) és ezek ismét maguk közül egy főzsupánt (bánt) választottak, ki az egész néptörzs fölött állott. Közli : DB. MARGALITS EDE. U.T KÖNYVEK. — BARABÁS SAMU szerkesztésében a m. tud. Akad. »Magyar Történelmi Emlékek« cz. gyűjteményében megjelent a Zrínyi Miklós, a szigetvári hős életére vonatkozó levelek és okiratok" első kötete. Az 1535—1565. évek közé eső korszak Zrínyire vonatkozó missilis leveleinek, királyi leiratainak, folyamodványainak s magyar kamarai felterjesztéseinek nagyobb tömegét foglalja e kötet magában, melyek számos eddig ismeretlen adatot szolgáltatnak a nagy hős élet- és jellemrajzához s lemossák a foltot, melvlyel a hős nagy nevét Forgách Ferencz befeketíteni igyekezett. Most már tisztában áll előttünk, miért fogatta el Zrínyi Keglevich Pétert : tudjuk, hogy Kacziáner megöletése sem történhetett Zrínyi által olyan aljas módon és nemtelen indokból ; hogy unokatestvérét Tahv Ferenczet nem akarta megmérgezni csak azért, hogy udvarházát magának megkaparíthassa, hanem csupán egy birtok fölött perlekedtek stb. Ε kötetnek másik, nerii kevésbbé becses eredménye, hogy adatokkal erősíti s hűnek bizonyítja a képet, melyet forrásokban szűkölködő nagy historikusunk Salamon Ferencz genialitása a hős szeplőtlen jellemébe vetett hittel a Forgách adataival szemben combinatiókra támaszkodva rajzolt. — TANULMÁNYOK A BOSNYÁK-DJAKOVÁRI PÜSPÖKSÉG TÖRTÉNETÉBŐL czím alatt dr. Hoclinka Antal tagtársunk felolvasást tartott az Akadémia mult évi nov. 15-iki ülésében, mely most a Történettudományi értekezések közt megjelent. Hodinka már hosszabb idő ótil foglalkozik behatóan a bosnyák történettel s idevágó tanulmányai rendesen a történetnek egy nem ismert részletét világítják meg. Jelen munkájában négy külön tanulmány van. Bővebben fogjuk ismertetni e becses munkát.