Századok – 1898
Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Széchy Károly: Kisebb tanulmányok. Ism. Kovács P. 156
157 történeti irodai,om. hogy valamennyiben új adatokat hozott napvilágra, s főleg ezek kölcsönöznek műveinek különösebb érdeket. Szerencsés kutató és combináló tehetség, a ki bár nem egyszer rég ismert dolgokat mond el, (lehetőleg új színben s új felfogással,) legtöbbször ismeretlen adatokból indúl ki vagy ilyeneket derít föl. Noha kidolgozása, előadása, néha ok nélküli éles hangja ellen is nem egy kifogást tehetünk : általában tanulságosaknak mondhatjuk dolgozatait, a melyek maradandó eredményt tartalmaznak, olyat, a melyet irodalmunk történetének is számba kell vennie. Szóban levő kötetében majd mind megtaláljuk az író erényeit és fogyatkozásait. Adatainak újságával, combinatióinak biztosságával és szerencsés szerkezetével jóformán mindegyik dolgozatában dicsekedhetik, de talán kettő-három kivételével valamennyiben megtaláljuk az írónak azt a különös sajátságát, hogy egy-egy új adat kedveért sok rég ismert dolgot elevenít föl, a melyeknek nem minden része van szerves kapcsolatban az újabban földerített adattal. Más szóval : Széchy Károly többször nagyon széles alapot rak annak a szerény épületnek, a melyet amarra emel. Egy dolgozatát külön olvasva is feltűnik e sajátság: összegyűjtve olvasva pedig, annál inkább. Tanulmányait két csoportra osztja : alakok és adalékok csoportjára; azonban ez a felosztás nem egészen felel meg a keretükben levő dolgozatoknak. Legalább nekünk úgy tetszik, hogy a mint Kölcsey Ferenczről írt dolgozatát az első csoportba sorozta, hasonló joggal tehette volna a P. Horváth Endréről írott tanulmányával is; ám az »alakok« keretében olvasható más három dolgozat sajátságaihoz mérve a Kölcsey Ferenczről írottat, bátran az adalékok közé oszthatta volna ezt is. Egyébiránt ez a lényegen semmit sem változtat. Egy-egy tanulmány értéke nem attól függ, hová sorozta a szerző, hanem, hogy önmagában véve előbb viszi-e csak egy szerény lépéssel is eddigi ismeretünket, tágítja-e csak némileg tudományunk körét újabb szempontjaival vagy új adataival s mind a kettőből kiinduló szabatosabb ítéletével. Ilyen felfogással olvasván végig Széchy Károly tanulmányait: könnyű a könyv becsét meghatároznunk. Az első csoportba osztott tanulmányok közül minden bizonynyal legsikerültebb az Arany Juliskáról szóló, tartalmára és formájára nézve egyaránt. Egy nem irodalmi alakot, a ki csak költői motívum gyanánt ismeretes a közönség előtt Arany költészete révén, úgy szólván irodalmi alakká avatott az író felfogásának művészi nemességével, forrásainak tapintatos felhasználásával s az egész előadás emelkedettségével. A Wohl Stefanieről és .Szász Gerőről szóló inkább alkalmi dolgozatokat nem említve,
