Századok – 1898

Könyvismertetések és bírálatok - Az ujabb szerb irodalom hazánkra vonatkozó termékeiről. Ism. dr. Thim J. - 149

154 történeti irodai,om. szolgálatból magyar szolgálatba lépett az emlékíró, a hói Majláth György alatt a gör.-kel. egyházi és iskolai ügyeket vezette, de a főbb ügyek u. m. nemzeti alapok kezelése, metropoliták és ])üspökök választása, kongresszus ügyei stb. Schmerling (1865-ig) kezeiben maradtak. Nagyon alárendelt szerepet játszott a helytartótanács, a hol Mándics szolgált, mert a vármegyék kizárólag,, politikát űztek és a közigazgatás egészen mellékessé vált. Összes teendői közé tartozott a szerb Matica, és az iskolai alapok kezelő bizottságának ügyeire szorítkozott, oly kevés dolog, hivataloskodása akár » szabadság «-nak is beillett volna. Elmondja, hogy Grujics Nikánor csak Rajacsics utján lőn püspökké s hogy a szer!) püspökök mindent elkövettek ellene. Rajacsics patriarchát nagy és jeles egyénnek tartja, a ki, lia kellett felfelé is ellentállott. Richelieu és Mazzarinenel hasonlítja össze. Érdekesek közlései a szerb püspökök javadalmazásáról, az elemi iskolák rendezéséről, mely szerint az elemi iskolák egyházi fenhatóság alá való helyezése a magyar helytartótanács érdeme, mert a Bach kormány alatt tisztán államiak voltak. (1862.) Bevallja, hogy ily módon a polgári (provinciális) Magyarországban a szerb papság kapta kezébe az iskolák feletti hatalmat, mig a határőrvidéken községiekké váltak minden szeri) nemzeti és egyházi jelleg nélkül. Tehát itt is a magyar kormányzás liberálisabb volt az osztrák aeránál ! Elbeszéli az újvidéki püspöki lak történetét ; a »görög-keleti« czím keletkezését s hogy Rajacsics magát »szerb patriarchának« írta, de az osztrák kormány görög-keleti patriarchának nevezte el a karlóczai érseket és csak 1868-bali, ismét magyar kormányzat alatt, iktattatott törvénybe »a szerb patriarcha«-i czim. Elmondja, hogy a szerb Matica, irodalmi társaság csakis festen lehetett, mert ott volt az egyedüli szerb betűkkel biró könyvnyomda ; továbbá 1848 előtt Budapest aránylag kevés lakosából kétszer annyi szerb volt mint jelenleg és számuk a városi képviseletben tekintélyes volt. — Újvidék csakis a forradalom alatt és után vált a szerbek politikai és irodalmi góczpontjává. Ennek megfelelőleg 1851-től 1860-ig azon fáradoztak, hogy a Matica székhelyét Újvidékre tegyék át, mi csak 1863-ban a magyar helytartó tanács utján éretett el. [{észt vett az ] 862-iki Pálffy-féle kiegyezési kísérletben is az 1862. év őszén tartott értekezleten, hol Mihályi, Dobránszki Francisci, H über is részt vettek. Ezen Mándics kijelentette, hogy miután ő felsége a szerb kérdést a többiekéből elvonta és 1861. jul. 24-iki leiratában és az 1861-iki szerb kongresszus határozataira