Századok – 1898

Könyvismertetések és bírálatok - Az ujabb szerb irodalom hazánkra vonatkozó termékeiről. Ism. dr. Thim J. - 149

TÖRTÉNETI IRODA LOM; 149 •összes adatainak megtalálását és kiaknázását lelietcívé teendi. Ha még e tárgymutató minden követelményeinek meg fog felelni, mert manapság· e téren is vannak bizonyos követelmények. akkor dr. Csánki Dezső bátran mondhatja : exegi monumentum aere perennius ! DR. WERTNER MÓR. Az ujabb szerb irodalom hazánkra vonatkozó termékeiről. (Második és befejező közlemény.) Dr. Szubotics Kamenlco : Ugovori izmegyu Leopolda 1. i szrpszkog naroda. Letopisz, 184. kötet. Szubotics ezen kötetben a szerb nemzet és L Lipót közötti szerződéseket közli. A bécsi titkos levéltárban feltalált eredeti egyházi szláv nyelven irott okmányokat közöl. Az első okmány Gyakovics Izsák püspök megbízó levele (credentionalis levél); a második okmány a szerb nép kérelmeit foglalja magában öt pontban, melyet Csarnojevics patriarcha írt .alá; a harmadik okmány Csarnojevicsnak I. Lipóthoz intézett levele, melyben utóbbit souverénjének elismeri és esedezik a felterjesztett pontok elismeréséért, Szubotics ezen okmányok alapján eldöntöttnek tekinti, hogy a szerbek »per modum pacti« jöttek be, mert az 1690 uug. 21-iki privilégium előzetes tárgyalások eredménye; s hogy .a szerbek nem kerestek vajdaságot, hanem nemzeti egyházi autonómiát ; s hogy e kiváltságok az összes magyarországi szerbekre vonatkoznak. Mindenesetre nem szenved kérdést, hogy az 1690 aug. 21-iki diploma előzetes tárgyalások eredménye, de bejövetelük, illetve menekülésük ideiglenesnek tekintetik, s így elesik ama nézet helyessége, hogy ezen diploma államjogi szempontból •érvényes, melyet a magyar törvényhozás sohasem iktatott törvénybe. — Ruvaracnak ezután is igaza marad, hogy az 1690 ápr. 6-iki kiáltvány nem képezheti a magyarországi szerbek politikai jogainak alapját^ s így politikai, territoriális, államjogi kiváltságokról szó sem lehet, — Azt, hogy az aug. 21-iki privilégiumokat kölcsönös tárgyalások előzték meg, senki sem tagadta, — de ezek politikai önállóságra nem vonatkoztak, mert ideiglenes vendégek kiváltságainak tekintették. De meg azon tény, hogy Csarnojevics egyházi hatalma a magyarországi részek, u. m. Borosjenő, Szeréin. Magyarország és Horvátország területére elismertetett, — nem emeli a szerbek politikai történeti jogait, mert ilyen egyházi felsőbbségre van elég