Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza. Ism. Wertner Mór 139

145 történeti irodai,om. zött oly nagy a különbség, liogy a kevésbbé gyakorolt nem képes a látszólag egymástól különböző nevek azonosságát felismerni. Csánki, kinek jártassága a nevek felismerésében a források összehasonlító tanulmányozása következtében valóban geniális, mind azon esetekben, hol művében e pontot ügyelembe veszi, nagy szolgálatot tesz a jövendőbeli kutatónak és maga is ez úton eléri azt, hogy oly hunyadiakkorabeli helységeket meghatároz, melyeket a hunyadiakkorabeli okiratok adatai alapján talán fel nem ismert volna, mire különben még egy példával vissza fogunk térni. A korábbi, különösen az árpádkori időbe való helyenkénti visszahatolás a megyebeli családok birtokviszonyainak rajzolásánál egyenesen parancsolva volt. Azon körülménynél fogva, hogy a családi nevek a XIV. század közepéig (de gyakran még végéig) nagyon ingatagok és hogy egy és ugyanazon személy akkori időben elég gyakran különféle családi néven szerepel, a hunyadiakkorabeli családi nevekkel való megelégedés, tekintet nélkül a családoktól korábbi időkben használt nevekre, a családi történet kutatójára nézve csak alárendelt értékkel birt volna s miután a birtokviszonyok a családok közelebbi ismeretére nézve a leghatalmasb támpontot szolgáltatják, az árpádkori viszonyokkal való összehasonlítás némelykor az egyediili út, mely a hasonnevű családok felismeréséhez vagy megkülönböztetéséhez vezet. S ezzel elértük volna a könyv azon részét, mely a lakosokról. illetőleg az egyes megyék főbb birtokosairól szól, oly munka ez, melynek segítsége nélkül Magyarországban ezentúl senki sem tudna eredményes családtörténelmi tanulmányokat tenni, s melylyel még a történelmi statisztikának és nemzetgazdaságnak komolyan kell számolnia. Szerző maga bevallja, hogy műve e részének kidolgozásánál a terjedelmes genealógiai kutatásokra csábító alkalom meg volt, csakhogy tárgyi okoknál fogva kitért előle; a genealogusok joggal sajnálhatják, hogy szerző e csábításnak ellen tudott állni. Mindamellett az általa napfényre került adatok és útmutatások a genealógiai kutatásra nézve megbecsülhetetlen adalékokat hoztak. Nagyban és egészben arra törekszik, hogy némely családok nemzetségét megjelölje, hogy az egyes családok közt rokonsági kötelékeket összekapcsoljon, hogy a hasonló és különböző családi néven szereplő egyes családtagokra figyelmeztessen, a fősúlyt pedig a birtokviszonyokra fekteti. Ha a helylyel-közzel oldalnagyságu birtokcsoportokat megszemléljük, melyeket szerző az évek folyása szerint felsorol, melyeknek jogczímeit alaposan megvizsgálja, s melyeket nénielvkor az egymással egybekelő, egymást örökbefogadó és örökösödő HZÁZADOK. 1898. II. FÜZET. 1U