Századok – 1898

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Mátyás király magyar diplomatái - II. 97

ΐοο krakkói vilmos. »Már majdnem útnak indítottam követemet - úgymond mikor megjött szentséged levele, melyben lebeszél arról, letilt attól, liogy békét kössek a törökökkel. Bevallom, hogy nem egv ízben s nem is egy oldalról igyekeztek engem rávenni, hogy magamat a béke megkötésére elszánjam ; de ámbár a felajánlott békeföltételek tisztességesek és előnyösek, ámbár a lioszszas fáradalmak és nagy költségek terhe súlyosan nehezedik rám : nem határozhattam el magamat arra, hogy a háború fölött elsőbbséget adjak a békességnek, melyet a kereszténységre nézve veszélyesnek ítélek. Ha pedig a szükség vagy fontos ok a béke fölkarolására indítana, sokkal jobban ismerem kötelességemet, semhogy az apostoli szék tudta nélkül egyességet kötnék. Szándékaim becsületességéről nem annyira szavak, mint inkább tettek tanúskodnak. Illő volna tehát, hogy az, kit mindennapi cselekvése igazol, gyanúsításoknak kitéve ne legyen. Most is, ha véleményemet kérdezik, nyíltan vallom : hogy inkább a háborút óhajtom, mint a békességet. Felfogásomban sok körülmény erősít meg, legfőképen az a reménység, a mit szentségedhez kapcsolok. Csak lia ez a reménység meghiúsul, fogok fegyverszünetre vagy békekötésre gondolni. íme tehát szentségednek rendelkezésére állok ; a kereszténység buzgó oltalmazó ja gyanánt életemet és vagyonomat fölajánlom; csak el ne hagyjanak, és az elviselhetetlen terhet oszszák meg velem . . . A katholikus fejedelmek között a szent-szék parancsainak végrehajtásában senkitől sem engedem magam megelőztetni ; csak szentségeden ne múljék, hogy engedelmeskedni parancsainak képessé váljak. Mert lehetetlenre senki sem kötelezhető; és másnak engedelmeskedni az, ki biztos vesztét előre látja, nem tartozik. Ha tehát szentséged nem akarja, hogy a hit ellenségeivel békét kössek, — tegyen képessé arra, hogy ellene háborút viseljek!«1) Ennek a levélnek az volt a föladata, hogy a török béke lehetőségét teljesen ki nem zárva, a pápára pressiót gyakoroljon, és György prépost előterjesztéseinek nagyobb súlyt kölcsönözzön. ') A dátum nélküli levél Mátyás külügyi levelei. 1. 125.