Századok – 1898

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Mátyás király magyar diplomatái - II. 97

106 frakxói vilmos. nem vet világosságot családjának lakóhelyére és rangjára. Mivel a latin szövegben neve előtt a »de« szócska nem áll. a/t helynévnek nem tarthatjuk. Értelme és jelentése homályos. Hasonló hangzásií magyar családi név csak egy, a Kandó ismeretes. Györgyön kívül a Handó nevet XV. századbeli oklevelekben még csak Gergely váradi kanonok (1471) x

) viseli, ki valószínűleg testvéröcscse volt. Éppen ez a körülmén}7

, liogy Handó nevű világi férfiú nem fordúl elő, arra utal, hogy Györgyünk szerény, talán szegény polgári családból származott. Ezt jelezi az a tény is, hogy családja körén kívül álló főpap nagylelkűségének köszönhette iskolázását: Vitéz János váradi püspöknek, ki őt a páduai egyetemre küldötte, hogy ott a római és egyházi jogtudományban képezze ki magát. Mint a bölcsészet és a jogtudomány tudora tért vissza hazájába, hol Vitéz János udvaránál nyert alkalmazást.2

) A közélet terén első ízben az 1465-ik év elején találkozunk vele. Ekkor ugyanis a Beckensloer Jánosnak váradi püspökké neveztetésével megüresedett pécsi székesegyházi prépostságot nyerte el, a mely az ország gazdagabb javadalmaihoz tartozott.3

) Ugyanezen időben nevezetes diplomatiai küldetésben vett részt. Mátyás király Csezmiczei János pécsi püspököt és Rozgonyi János országbírót Rómába küldötte, hogy az ujon megválasztott II. Pál pápának az ország hódolatát mutassák be. Kiséretökuek tagja volt György prépost.4

) Utjok Velenczén, Ferrarán, Elórenczeu keresztül vezetett az örök városba. Fontos politikai tárgyalásaikkal fényes ünnepélyek •és a tudományos körökkel való barátságos érintkezések váltakoztak. A pécsi prépost az ő világhírű főpapja mellett ter>) Bunyitay : A váradi egyházmegye lS96-ik Schematismusának történeti bevezetésében. — 1471 márczius 18-ikán Handó Gergely váradi l^anonokhoz intézett pápai megbizóbulla a vatikáni levéltárban. -) Mindezt Vespasiano Bisticci elbeszéléséből tudjuk. ') György 1468 ápril 28-iki folyamodásában megjegyzi, hogy a prépostság jövedelme a 200 forintot meg nem haladja. Az 1479 február elsején kelt pápai bulla szerint jövedelme nem több mint 170 forint. Ez a jövedelmi maximum tizedadó kivetése alkalmával a XIV. században történt igen alacsony becsléseken alapúit. *) Ezt Vespasiano Bisticci említi.