Századok – 1897

Tárcza; Állandó rovatok - Horvát történelmi Repertorium - 468. o.

TÁRCZA. 469 Kukuljevics Iván a »Danica Ilirska« czimű folyóirat 1842. évf. 2 — 5 számában elősorolja azon ilireket, kik a római császárságnak szolgáltak; a »Luna« 1844-ik évfolyamában elősorolja azokat, kik az ottomán birodalomban hírnévre vergődtek ; itt velenczei és bécsi okmányok alapján elősorolja azokat a délszlávokat, kik részben Velenczébe költöztek, vészben hónukban maradtak és a Velenczének tett szolgálatokért a velenczei nemességet kapták. A bevezető értekezés jegyzeteiben megnevezi az olasz okmányokat, melyből merített és megjegyzi, hogy minden család mellett annak szines czímere és rövid története is megvan. Értekezésében rövid történeteket közli czímereik nélkül és megjegyzi, hogy nevüket a velenczeiek olaszositották. Itt közlöm azon családok neveit, kik a magyar történelemben is szerepeltek. Badoeri, Magyarország Prága városából (de Ongaria della citta de Praga), 703-ban költöztek Velenczébe, családjokból több dogé volt (Badoer ditto Poretha) és olv büszkék voltak, bogy e méltóságot családjukban örökölhetővé akarták tenni. Gastrioti, Albániából ; a nemességet Kasztriota György 1465-ben nyerte, utódai Arelenczébe költöztek, hol családjuk még a XYI-ik században virágzott. Gernolichi, Zetából, Montenegróból költöztek Velenczébe, a nemességet Crnovics Iván 1470-ben nyerte. Neve igy van bejegyezve: »II magnifico e potente Giovanni Zernovich, signore nelle parti di Zenta superiore e vajvoda.« A család egyik ága a törökök elől menekült ide. Czímere kardos kéz, mely a félholdat átszúrja. Kossazza (Koszacsics), Herczegovinából költöztek Velenczébe 1455-ben. Az aranykönyvben: L' illustre don Stefano duca di Santa Sava, g ran vajvoda del re della Bossina.« Dandolo (Ipato) Dalmácziából, Yelencze harmadik dogeja Orsó (726 — 736) az Tpato családból való, mely 1181-ben a Dandolo nevet vette föl. Sok dogé volt köztök. Frangepani, az aranykönyvben 1386. jul. 7-ével ez áll: »il magnifico et egregio signor Giovanni (Anzello Miehieli) conte di Segna di Frangepani.« Ez összeveszett Mátyás királylyal és Yeglia (Krk) szigetét átadta Velenczének és családjával oda költözött, 20.000 aranyat hozva magával. Fia Miklós velenczei asszonytól született, kinek nemességét 1443-ban újból megerősítették. Ennek fiai öregapjuk keresztnevét Michieli vették fel s ezen néven virágzottak tovább. Kettős czimerük volt, a Frangepanok ismert czímere és az uj velenczei czímer fehér és kék mezőben arany karikák. Gradenigo (Gradenics) Atpiilejából menekült, részt vett Yelencze alapításában, soraiból több dogé volt. Morosini dúsgazdag dalmácziai család, sok vár urai. Alikor jöttek Velenczébe nem tudjuk, mert erről csak ez van az okmányban : alla venutta de uno Papa (egy pápa látogatása alkalmával), czímerök arany mezőben kék csikók, Alberto Moro-31*