Századok – 1897

Tárcza; Állandó rovatok - Uj könyvek - 964. o.

964 TÁRCZA. tokai ezen megyében voltak ; emlékét hirdetik Garics vár romjai, a Gorics hegy és a Garevice hegycsoport. Közli : DR. MARGALITS EDE. UJ KÖNYVEK. — DR. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ emlékbeszéde, melyet Alsószopori Nagy Imréről, társulatunknak is egyik alapítójáról és nagyérdemű tagjáról a m. tud. Akadémia f. évi május 31-iki összes ülésében tartott, az »Elhunyt tagok fölött tartott Emlékbeszédek« czimű sorozatban megjelent. Nem csupán emléksorok ezek. melyekben barát barátjáról a sziv bensőségével emlékezik meg, hanem egy szaktudós elismerése és méltánylása, a ki teljes tudatával bir az érdemnek, mely e történettudósunk nevéhez fűződik, sőt a bála egy bizonyos nemével emlékezik róla, ki sok tekintetben úttörő és alapvető munkát végzett azon a téren, melyen ő is eredményesen munkálkodik s a melyen a félbehagyott munkának érdemes folytatója. -— DR. NAGY ERNŐ nagyváradi jogakadémiai tanár, akadémiai lev. tag székfoglaló értekezése, melyet » Az ausztriai császári czim fölvételéről« a m. tud. Akadémia f. évi. január 11 -én tartott ülésén olvasott föl, a »Társadalmi értekezések« sorozatában megjelent. E nagy fontosságú közjogi kérdésben, melyről »Az osztrák császári czím és Magyarország 1804—1807« czímen Acsády Ignácz tagtársunk még 1877-ben értekezett, sok ideig az a téves nézet uralkodott, bogy e czím Magyarországot és Ausztriát egy magasabb állami egységbe foglalja össze, illetve ez egységet megerősíti, vagy kifejezi, mások szerint e czim a Felség országai reálegyesülésének symboluma stb. Nagy Ernő azt tűzte maga elé czélul. hogy levéltári kutatások alapján arról szerez meggyőződést, bogy e czimnek milyen jogi jelentőséget tulajdonítottak abban a korban, a melyben létrejött, a bécsi és külföldi kormányok felfogása egyezett-é a magyar állásponttal, vagy eltért tőle, avagy talán a magyar alkotmány félreértésével keletkezett ? s ezek alapján arra az eredményre jut. bogy e czimnek ez alapon sem lehet más jogi jelentősége, mint az, hoy y a lajthán-tidi állam uralkodója a császár, Magyarország uralkodója pedig az apostoli király, úgy a mint azt az újabb osztrák közjogi irodalom kezdi elfogadni. »BENYOMÁSOK És EMLÉKEK« czimen Széchy Károly tagtársunk egy kötetbe gyűjtötte össze külföldi utazásairól szóló czikkeit. Van e kötetben mindenféle tárgyról szóló tárcza. Irodalomtörténeti, történeti, művészeti tanulmányok, útirajzok a szó szorosabb értelmében véve stb. Különösen művészeti tanulmány több van a kötetben, Münchenről és az ott tanyázó fiatalabb magyar festőgenera-