Századok – 1897

Tárcza; Állandó rovatok - Repertorium b) külföldi szaklapok és folyóiratok - 958. o.

TÁRF'ZA. 959 Der Katholik. (XIII. köt. 1896. Márcz. füzet). Ratzinger G., Lorch und Passau. Nuova archivio vencto. (IX. köt. 1895. I. füzet.). Bolognini (r. Le relazioni tra la Repubblica dïFirenze e la Repubblica di. Venezia nell'ultimo Ventennio del Secolo XIV. (Külön lenyomatban is megjelent). Ez értekezés bekezdőleg az 1381-iki torinoi békekötésről szól, továbbá' a Galeazzók és Viscontiakról, miközben kiil. a diplomácziai alkudozások megvilágittatnak. Mierzyúski A. Przysiega Kiejstuta (Roczniki tovarzistva przyjaciol nauk poznanskiego. 20. köt. 1894. 153—170 1., kiilönlien németül is megjelent: Der Eid des Keistutis, Sitzungs-bericbte Prussia 1895. 48. sz.). Szól arról az esküről, a melyet Keysztut a magyar királynak tett. — AVitold állásáról mint Litvánia herczegéről és a lengyel litván unióról (mely nem volt pusztán personal unió) Lewicki értekezett a Kwartalnik Historyczny-ban 1893., 1894. és 1895. évfolyamában. Schnür-Peplovszki István, Bolacy y Wegrzy 1848—49. Lengyelek és magyarok 1848-49-ben. Megjel. a Gazeta Narodny 1895. 94., 95., 97., 100., 102—3., 106., 108 — 9. és 112 — 113. számaiban. Hasenöhrl. Deutschlands südöstliche Marken im X., XI. u. XII. Jahrhundert. (Archiv für österr. Geschichte. 82. köt. 1895. 421 — 562. 1.) Tagadja, hogy a X. században és a XI-nek kezdétén a marchia és a comitatus azonos fogalmak lettek volna és azt állítja, liogy keleti Karintia éppen annyit szenvedett a magyarok betöréseitől, mint Alsó-Ausztria és hogy mind a kettő csak a lieclmezei ütközet után alakíttatott át határőrgrófsággá. 955 után több ilyen határőrgrófság létesült délkelet felé : a Riedmark, Ostmark, a felső karantáni Mark (Marchia transalpina), a pettaui Mark (marchia transsilvana vel Ungarica,), Saunien és Krajna. Befezésül megalapitja ezen őrgrófságok határait. Petermanns Geographische Mittheilungen. (1897. XLIII. évf. 2. füz.) Suppan tollából ismertetést közöl Jekelfalussg-nak művéről : Az ezredéves Magyarország. Gabotto F., IS eta diconte Verde in Piemonte 1350 — 83 secondo nuovi documenti (Miscellanea di Storia Italiana 33. évf. 1895. 75. s k. 1.). Ez a korrajz, melynek őse VI. Amadäus piemonti fejedelem, Johanna nápolyi királynét és Nagy Lajos királyunk velenczei politikáját is felöleli. 1381. VI. Amadäus mint békebíró szerepelt Velencze és Genova között. Azon utasításokat és jó tanácsokat illetőleg, melyeket Caraffa Diomedes gróf a Magyarországba induló Beatrix-nak (Hunyadi Mátyás arájának) adott, és melyekről már Laufer és Csontosi J. is megemlékeztek, (Magyar Könyvszemle 15. köt. 54. 1.) ujabban két olasz író is szólt : B. Croce, Diomede Carafa, conte di Mad-