Századok – 1897

Értekezések - TAGÁNYI KÁROLY: A magyar udvari kanczelláriai levéltár 939. o.

946 TAGÁNYI KÁROLY'. mányozások. Ezen utóbbi csoport kimerítő lajstroma az Orsz. Levéltár felügyelete alatt : dr. Illéssy János és Pettkó Béla levéltári tisztviselők szerkesztésében és kiadásában látott napvilágot.1

) Végűi még számos legfelsőbb közigazgatási, igazságszolgáltatási, közgazdasági és hadügyi rendelet és nyilt parancs van ide bevezetve. E gyökeres jogot biztosító vagy általános természetű oklevelekkel szemben, itt találjuk még, a csupán egyes személyhez s annak élete tartamához kötött méltóságok (főispánság, kir. tanácsosság, asztalnokság, zászlósuraság), hivatalok adományozásait, főpapi kinevezéseket és különböző foglalkozás űzését engedélyező diplomákat. A kétféle természetű okiratok közti különbség 1786 óta abban nyert kifejezést, hogy ezen évtől kezdve a régi királyi könyveket első osztályúak nak nevezvén el, azokat csak a gyökeres jogű oklevelekre tartották fenn, a személyhez kötöttek részére pedig egy uj sorozatot a másodosztályú királyi könyveket nyitották meg, melyek 1786—1848-ig 10, I860— 67-ig pedig 3 kötetet alkotnak. À királyi könyveket, Mária Teréziáig csak egyszerű másoló könyvnek tekintették, tehát azoknak vezetése is, e felfogásnak megfelelően eléggé laza, hiányos és felületes volt. Az oklevelek minden külső csin nélkül másoltattak le s a másolásnál sem volt valami megállapodott rendszer. A levelek hol egész terjedelmükben. bol a kanczelláriai stylus-formák elhagyásával, hol csak egyszerű kivonatban iktattattak be, sőt olykor a bejegyzés időrendje is hibás vagy határozatlan. Még nagyobb baj az. hogy mindössze csak a birtokadományok és inscriptiók sorozata mondható teljesnek, míg a többi okleveleké rendkívül hiányos. A nemeslevelekről és czimeradományozásokról példáúl határozottan tudjuk, hogy a kanczellárián ezerszámra adattak ki olyanok, a melyek a királyi könyvekbe soha be nem vezettettek. A hiányokat legszembetűnőbben illusztrálja egy »Iudex particularis« czimű könyv, a mely 1689. és 1690-ből való s tartalmára nézve nem más mint királyi könyv, de a benne foglalt okiratok az eredeti kir. könyvek megfelelő (20. 21.) köteteiből mégis hiányoznak. A mi a teljességet illeti, az nagyjából már a kanczelláriának 1690-iki újjászervezésétől keltezhető, de a királyi könyvek czíműknek megfelelő jelentőségre csak Mária Terézia alatt 9 A királyi könyvek. Jegyzéke a bennük foglalt nemesség, czím, czímer, előnév és honosság-adományozásoknak. Budapest, 1895.