Századok – 1897

Értekezések - WERTNER MÓR: A Garaiak 902. o.

A GARAIAK. 931 gróf nem — mint azt egyik ujabb iró állítja — Garai, hanem Korbaviai gróf, kinek neje Katalin Újlaki Miklós bosznyák király leánya volt. Athina 1461 és 1467-ben a Garaiak kezében volt. Jób halála után Mátyás király vette át, 1485-ben azonban már Iván özvegye Katalin-é, kinél egészen 1491-ig maradt. 111. A keresztúri és harapki Botos-ág. Fennebb láttuk, hogy (I.) Istvánnak még Jévnos nevü tia is volt. Ez 1314 február 4-én mint Garai János tűnik fel először, midőn Károly király számos érdemei elismeréseid Kajnald fiai Tamás és Jakabnak valkóinegyei, Kuzminczczal határos birtokait, továbbá ezeknek a bácsmegyei Keresztúr melletti jószágait neki adományozza.1) Másodszor előfordul 1317 deczember 20-án; de akkor már »Botos« melléknévvel.2

) Az illető okmány tudtunkra adja, liogy közte és fivére Pál között néhány birtok és különféle más ügyek miatt pörre került a dolog, melyből a sértett Pál. az országbíró Ítélete alapján, győztesként kikerült. Károly király fennebbi napon békehíréként fellépvén, Pál késznek nyilatkozott fivérének megbocsátani. mire János arra köteleztetett, liogy fivéreit (Pált és Andrást) többé lie nem pörli s velők jó egyetértésben legyen. Ha kötelezettségének meg nem felelne, megbünteti őt a király. Az egésznek oka valószínűleg abban keresendő, liogy János akkortájt még mit sem kapott atyja birtokaiból. 1322 ápril. 24-én3

) fivéreivel együttesen szőllőliegytulajdonos a somogymegyei Gyog-on. 1324-ben erőszakoskodónak mutatkozik. Fivérétől, Pál valkómegyei főispántól, kiállított okiratból4

) tudjuk, liogy Botlios János és jobbágyai Iván fiai János és Péternek valkómegyei birtokain, Melénfalván és Vezelinfalván garázdálkodtak és fosztogattak. 1330 márczius 30-án osztozkodik a három fivér. Botos Jánost képviselte eddig Kakas Lőrincz nevü tisztje ; fennebi napon személyesen jelen meg ; megkapja Akcs, Gyog, Vétye (Somogyinegyében), Csenej, Bátlii, Sárád, Békatófő (Temesmegyében), Servesd (Aradmegyében) és a valkómegyei verbiczei erdőnek harmadrészét.5

) — 1333 febr. 12-én Károly király vizsgálatot rumlibet vtilitatum eorundem perceptione, seu percipifactione quoquomodo l'actis, vei fiendis, prohibuit contradicens et contradixit Iuhibens, publice et Manifeste coram nobis Testimonio presencium mediante. Datum die Sabbati proximo post festum visitationis beate Marie virginis, Anno domini Millesimo Quadringentesimo Nonagesimo Nono. 9 Anjoukori okmánytár I, 334. 9 Anjoukori okmánytár I, 450. 9 Anjoukori okmánytár II, 11. 9 Pesty I, 314. •'•) Anjoukori okmánytár II, 479. 59*