Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Jancsó Benedek. A román nemzeti törekvések története s jelenlegi állapota. Ism. Moldován Gergely 44. o.

56 TÖRTÉNETI IRODALOM. 56 sát vonta maga után. Visarion és Sofronius kalugerek izgatásai a csodákkal határos ellenállásra buzdították a görög keletieket, s bár püspökük nem volt. mindig akadt egy-egy vezető, a ki a harczot az unió ellen felvegye és folytassa. Első felszentelt püspökük az unió után a gór. keletieknek Nikitics Gedeon volt, akit 1783 november 6-án neveztek ki s a karlóczai patriarcha hatósága alá rendeltek. Bár a harcz a román egyház egész erejét lefoglalta, a görög katholikus püspökök, minő egy Klein Innocentius, Aron Péter és Maior Gergely, az adott uj viszonyok között igen sokat tesznek a román kultura érdekében. A balázsfalvi iskolák alapjai lerakatnak, a püspökség vagyoni viszonyai rendeztetnek s a románság Rómával szorosabb érintkezésbe jő az által, hogy a püspökség tanuló ifjakat küld a De Propaganda Fide collegiumba. Igen érdekesen vázolja szerző a románság e korszakbeli vándorlását, a romániai fanarióta uralmat, a jobbágyság s a katonaság kérdését. Mindenütt rámutat a hibákra, az okokra, a melyek a románság eltérő felfogását a hazafiság kérdésében x megteremtették. A faji és nemzeti öntudat mind kezdett lassanként ébredezni. A katonai kormányzat készakarva emlékeztette a románokat arra, hogy a dicső rómaiak ivadékai, mert ily módon gondolták a népben a katonai erényeket kifejleszteni, A már gondolkozni kezdő papság s a lassanként mégis csak szaporodó intelligenczia a román granicsárokban mindinkább megszerette Traján légionáriusainak utódait látni. Mária Therézia a Il-ik román határőrezred zászlójára e jelszót íratta : » Virtus romana rediviva.« A román határőrezredekben a román tisztek egyre számosabbak lesznek, kiknek lelkében a dinasztikus érzelem mellett helyet találnak a politikai román aspirácziók is, melyeket a román intelligencziában Klein Innocentius ébresztett fel. 1791-ben nemcsak a két román püspök, hanem a két határőrezred tisztjei is kérvényeznek Il-ik Leopold királynál, bogy az ország törvényhozása a román népet igtassa be negyedik nemzetnek Erdély nagyfejedelemségében. Igy rakodtak le lassanként a románság politikai, társadalmi és kulturális alapkövei. * % Ez dióhéjban foglalatja Jancsó könyvének. Rengeteg anyag és tudás összeszorította, melynél csak a fáradság s a szorgalom volt nagyobb felkutatni a szétszórt anyagot. Bevezető soraim után nincs mit mondjak, csak abbeli óhajtásomat fejezem ki : vajha Jancsó könyvéből a II-ik kötet minél előbb napvilágot látna. MOLDOVAN GERGELY.