Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Jancsó Benedek. A román nemzeti törekvések története s jelenlegi állapota. Ism. Moldován Gergely 44. o.

52 TÖRTÉNETI IRODALOM. 52 szerepe a törökök elleni küzdelemben terjedelmesen van tárgyalva kitüntetésével Mátyás király keleti politikájának. A könyv ILI-ik része a románság állapotával foglalkozik az önálló erdélyi fejedelemségek alatt. A dáko-román historikusok a mohácsi vész után keletkezett harczokból kiemelnek két egyént : 'Rares Péter vajdát és Majláth Istvánt ; mind kettőt, mint a dáko-romanizmus hőseit magasztalják. Előbbi a régi Dácziát akarta volna visszaállítani, emez Erdélyből egészen önálló oláh vajdaságot készült teremteni török főhatóság alatt. Sok súrlódás, viszály és harcz közben 1542-ben kezd a tordai országgyűlés az önálló Erdély organizácziójához fogni. A három nemzetnek 1437-ki unióját megerősítik; minden törekvés oda irányul, hogy Erdélyben egy külön, önálló állam létesüljön, a mi 1556-ban a kolozsvári országgyűlésen, a hol az erdélyi fejedelemséget újból szervezték, sikerül is. Az erdélyi románságnak, mint nemzetnek, bár külön politikai szerep nem jutott, de kulturális szempontból az uj, alakulás igen nagy fontosságú. Szász és magyar reformátorok a románsággal érintkezésbe kezdenek lépni. Jancsó részletesen foglalkozik a reformáczió hatásával ugy Erdélyben mint a szomszéd vajdaságokban. Nyomdák keletkeznek, román könyve ket nyomtatnak és a szláv s görög nyelvet a templomból kiküszöbölik. Különösen érdekes Despot vajda szereplése e kérdésben, a kit protestánsnak tartanak. így keletkezik Erdélyben az önálló keleti gór. román egyház is. Az erdélyi gyulafehérvári román püspökség eredetét a román historikusok szintén a mesék országába kergetik-E szerint az első román püspök Ulfilas lett volna, a ki tudvalevőleg a góthok püspöke volt. A bulgáriai románság az ochridai érsek alá volt rendelve. Ez a függőség még a megalakult román vajdaságokra is kiterjedt. Az erdélyi románok a bukaresti püspök hatósága alá tartoztak. A gör. keleti hierarchia Erdélyben a XV-ik század végével csak fejlődése csiráiból kezdett kibontakozni. Megalakulása csak a XVI-ik században s egyenesen a reformáczió következtében ment végbe. 1556-ig sehol sincs említés téve sem oklevelekben, sem országgyűlési végzésekben román püspökökről. 1557-ben teszi Izabella királyné a felső-diódi kolostor igumenjét püspökké. A tordai 1579-ki országgyűlés 3-ik artikulusa kimondja, hogy az oláh papok magoknak tetszés szerint választhatnak püspököt, a kit aztán a fejedelem is megerősít. Popea Miklós azt mondja : azért volt az erdélyi gör. kel. román metropolitánnk székhelye Gyula-Fehérvár, mert Dáczia székhelye Ulpia Trajanából csakhamar áttétetett