Századok – 1897

Tárcza; Állandó rovatok - Vegyes közlések - 567. o.

568 TÁRCZA. A lovagias király e nagylelkű s a nemzet részéről őszinte hálával és lelkesedéssel fogadott elhatározása által sokféle hányatás után végre méltó pihenő helyet nyernek a magyar nemzet egyik nagy királyának s nejének hamvai. Az 1848-ban Székesfehérváron fölfedezett sirból a királyi hamvak Budapestre hozattak föl s egy ideig a nemzeti múzeum régiségtárában, majd a budavári Mátyás templomban őriztettek. A templom restauratiója miatt az embertani intézetbe szállíttattak s itt vannak ma is. A királyi kegyelmes kézirat azon passzusára vonatkozólag, mely az elődök emlékét említi, egy nagyérdekü és nagybecsű közleményt tett közzé Thaly Kálmán, társulatunk alelnöke az Egyetértés jun. 3-iki számában, melyben azt mutatja ki, hogy »e nemes érzelemtől sugallt szép sorokban az Árpádok vére nyilatkozott meg,« mivel ő Felsége, nem csak koronás utóda, hanem két ágon is vérbeli leszármazottja III. Béla királynak és nejének antiocliiai Annának. Actualis jellegénél fogva érdemesnek tartjuk rövid kivonatban az egész czikk tartalmát a következőkben közölni : A byzanti császári trón örökösének szánt és nevelt III. Béla, Árpád-házi királyainknak kétségkivül egyik legjelesebbike vala. a ki különösen az ország pénzügyi viszonyainak beható, bölcs rendezése által tünt ki. Hamvai, valamint első nejének, antiochiai (családi néven : chatilloni) Agnes Anna királynénak földi maradványai még 1848-ban fedeztettek föl és teljes biztossággal konstatáltattak a tudós dr. Erdy János, akkori nemzeti muzeumi őr által, a székesfehérvári királyi sirbolt romjai között. Azóta e királyi hamvak, mint ismeretes, —- nem kis szégyenünkre ! ide-oda hányódtak. Minden igaz magyar hálás szivvel üdvözli tehát fölséges királyunknak I. Ferencz Józsefnek Budapesten, 1897. május 25-ikén kelt legújabb nemes elhatározását, a melylyel ezen említett fejedelmi hamvaknak a budavári koronázási templomban leendő, méltó fénvü eltakarításáról s díszes siremlék fölállításáról gondoskodik. A magyar királyban, mikor ezen kegyeletes, nemes érzelemtől sugallt szép sorokat irá. — talán tudva, talán öntudatlanul, — de Árpád vére nyilatkozott meg. Bátran és joggal oda Írhatta volna ugyanis III. Bélánál és hitvesénél az »elődeim« szó elé az »öseim«-et is. Mert a leszármazási táblák, melyeket ime a leghitelesebb kútfőkből összeállítottunk, kétségtelenül bizonyítják, hogy III. Bélában és antiochiai Annában I. Ferencz József a saját egyenes ősapját és ősanyját — nemcsak királyi elődjeit — tisztelte meg méltó kegyeletével és temetteti el királyi díszszel.