Századok – 1897

Tárcza; Állandó rovatok - Repertorium a) külföldi munkák - 554. o.

558 TÁRCZA. Mittheilungen des k. u. k. Kriegsarchivs (1895. évf. utolsó füzet). Tartalmából Kienast főhadnagy czikke érdekli hazánkat. Czíme : König Friedrich II. von Preussen und Ungarn. Elmondja, hogy a brandenburgi válásztó fejedelmek először is (1685 óta) a magyar protestánsok vallásszabadsága érdekében szólaltak fel Bécsben, II. Nagy Erigyes pedig politikai okokból kereste a magyarok barátságát. 1742-ben egy, Schwerin által írt nyilt levélben fordult Pálffy János nádorhoz, kinek nagyban bókolt s kit a maga részére iparkodott megnyerni. Azt irta, hogy Magyarországot nem fogja bántani, ha a nemesi insurrectió az ország határát át nem lépi. Midőn ez a manifestum elhangzott, Frigyes Marwitz tábornok által 1744. szeptemberben a bexdini udvari nyomdában latin pátenst nyomatott, melyben még élesebben tett különbséget Mária Terézia mint császárné és mint magyar királynő között és hangsúlyozta hogy ő csak a császárnéval és annak országaival visel háborút. Ezt a pátenst dohány csempészek utján terjesztette hazánkban, de hatást ez sem idézett elő. Az 50-es években a vallási érdekeket kezdte hangoztatni. Ekkor, 1756. nyarán, csakugyan azt tervezte, hogy 20,000 emberrel, továbbá a porta és a magyar protestánsok segélyével Magyarországot hatalmába keriti és titkos kémeinek s regensburgi követének (Plotho) hamis hírei a magyarok elégületlenségéről ebbeli szándékában még megerősbitették. Koch, Mária Terézia titkára e terv hallatára azt sürgette, hogy a protestáns és görög-keleti vallású magyar vidékeken kellő számú lovasságot helyezzen el a kormány. 1756. jun. II. Frigyes latin röpiratot terjesztett Magyarországban »Az osztrák ház méltatlan eljárása a magyar protestánsokkal szemben.« Ez a röpirat (Frigyes megbizása szerint) sok malitiával készült és Odera melletti Frankfurtban nyomtatott. A felvidékre Bahil Mátyás, az eperjesi evang.-protest. hitközség volt lelkésze csempészte be a pamfletet. De ennek sem volt hatása. Azontúl a porosz király leginkább titkos ügynökök utján iparkodott hazánkban hangulatot kelteni ; ily ágens vala Bode, azelőtt hollandi őrnagy (1757), továbbá Rebentisch, azelőtt osztrák alezredes. Egy csomó állítólagos porosz katonaszökevény is működött az osztrák batáron. A porosz kormány azonfelül a Halle- és Wittenbergában gyülekező magyar ifjakra is kivánt hatni. — Frigyes főfigyelme elvégül arra irányult, hogy magyar buszárok mintájára porosz huszárezredet létesítsen. E czél elérésére huszár szökevényekre volt szüksége. Dobna, bécsi követe,\ fáradozott ez ügyben, szintúgy Bornstedt porosz ezredes, aki Mária Terézia engedelmével mint önkéntes barczolt az osztrákok soraiban a bajorok ellen. Bornstedt több száz osztrák tisztet bírt arra, hogy porosz szolgálatba lépjenek igy t. k. dabasi Halász Zsigmond huszár kapitányt, a kit Frigyes rögtön ezredes rangjára emelt. Halász