Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Jancsó Benedek. A román nemzeti törekvések története s jelenlegi állapota. Ism. Moldován Gergely 44. o.

TÖRTÉNETI IRODALOM. 49 nuit dáko-románok aztán szorosabb összeköttetésbe léptek a sarmatákkal, s miután a sarmát nép szláv nép volt, igy a román mindjárt nemzetiségének megalakulásakor nyelvébe és vérébe szláv elemeket vett fel. A románok a szlávokkal másodszor az avarok idejében vegyültek. A harmadik román-szláv vegyülés a bolgárok uralma idején volt s az a szlávokkal való vegyülés okozza, hogy a román népnél egyetlen politikai olyan intézmény nincs, melyet a rómaiaktól örökölt volna. A Major-féle elméletet román felfogás szerint bonczolni nem volt szabad. Demsusian Áron igy ir a keletkező ellentétes áramlatról: »a jassyi egyetemi tanár (Xenopol) arra törekszik, hogy hamis elvekkel, képzelt dolgokkal kiirtsa az ifjúság szivéből a román nemzetiség igaz érzelmeit, megsemmisítvén azt az érzelmet, melyet fenntartott idáig az által, hogy ennek az ifjúságnak őseit lealacsonyítja a barbárság állapotába, barbároknak tulajdonítván művelődésüket. — Azt kérdezzük, román egyetemi tanár-e az, ki először hinti el a szláviznius magvait a mi országunkban ! Hát a jassy-i egyetem történelmi tanszéke fegyver lehet hazánk és nemzetiségünk ellen?« Azonban a hazugság, ha hazafiság szüli is, még nem igazság. A tudomány az embereket megtanítja arra, hogy az igazságot szeressék még akkor is, mikor hazafias és erkölcsi meggyőződésükkel ellentétesnek látszik. Bármily elfajultnak látszassék a hazafias felfogás e kérdésben a románok között, bár a kontinuitástól el nem térnek, a tiszta rómaiságot lassanként feladják. A Mairescu Titus által mutatott ujabb irány követőkre talált. A szlávoknak nagy befolyását a románság ethnikai egyéniségére a román történetírók kezdik elismerni. Hasdeu Bogdán, ki a sovinista történetírás legtanultabb nagymestere, »Strat substrat« czimü munkájában elismeri, hogy mig a Dunán tul a szlávok a román elemet elszlávositották. a Dunán innen a románok románizálták a szlávokat s hogy ennek következtében a viszony e két nép között a réteg és alapréteg kölcsönös viszonya. Szerző kimutatja, minő uton került a kontinuitás elmélete az európai történetírásba és ismerteti a kísérleteket a kontinuitás valószínűvé tételére. Bonfinius ismert czélzatossággal irja meg Mátyás király családjának régi történetét. A román nyelv olaszos képe és hangzása eszébe juttatja a románok dáko-román származását. A Dácziában visszamaradt románság a barbár népekkel szemben Bonfiniusnál a római kultura képviselője. A dácziai kontinuitás humanista álmodozás eredménye. Itt szerző egy csomóba gyűjti Gibbont, D'Anville-t. Toppeltinust. a román krónikásokat, Thierryt, Ranket stb., SZÁZADOK. 1897. I. FÜZET. 4