Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Rohonyi Gyula: A magyarság őskora (A honfoglalás története). Ism. Nagy Géza - II. kt. 535. o.

535 TÖRTÉNETI IRODALOM. Mindent összevéve, mint azt némileg e rövid ismertetés is sejteti, Szinyei kis munkája az érdekesebb tartalmú és jobb ínonographiák közé tartozik : érdekes, változatos és jellemzetes események ügyes csoportosítással, élénk, a figyelmet lekötő előadásban : Szombathy János előmunkálatai után a sárospataki főiskoláról még egy ilyen monographiára volt szükség, Szinyei jól fogta föl feladatát s készséggel elismerjük, hogy azt sikeresen is oldotta meg. DR. DÉZSI LAJOS. A magyarság őskora. (MÁSODIK KÖZLEMÉNY.) IV. A hunnok nyugot felé való terjeszkedése után, a mi a Kr. u. II. században következett be, midőn a khinaiak 9]. körül megdöntötték a hungnu államot, a magyarság egész a honfoglalás koráig a törökség alá került. Eddig rokonaitól a finn-ugor népektől még nem volt elszakítva, bár a a törökökkel is érintkezett, a kik már a szkitha mozgalmak idejében előnyomultak a Pontus vidékére. Már föntebb utaltam rá, hogy ezek a törökök a szkithák vagy szakák voltak, kiknek nevét ma is viselik a jakutok, a legészakibb s a többi közül nagyon rég kivált törökök. A jakutok nyelvében maradt fenn az az eredeti t betű, a mit én a szkolot (szokolot) névben vélek megállapíthatónak a későbbi szakalar alak helyett, melynek a csuvasban r, a törökségben j felel meg. A szkithák vagy szkolotok törökségét látom az arima=egy szóban, mely a mai törökben bir, her, per, a régi bolgár nyelvben azonban még megvolt a verenl, tehát a képzős alak is.1) A szkitha Poseidon neve, a Thamimasaclas (tör. tengizata=tenger atya) neve is törökös, mert a »tengiz« (tenger) szó, bár a magyarba és mongolba is átment, csakis a törökségnél keletkezhetett a »ting« (igen, nagyon) és »szu« (viz) elemekből vagyis szó szerint azt jelenti : »nagy viz.« Kétséget sem szenved, liogy a szkithaságban csak az uralkodó törzs volt a török, a nagy tömeg pedig abból a finn-ugor elemből állt, melyet a szkolotok a Baikal vidékéről való kivándorlás alatt magukkal ragadtak. Innen magyarázható, hogy általános elnevezésük nem a szkolot, hanem a finn-ugor többes ') A bolgár fejedelmi lajstromban van ez a számnévi alak : »verenialem«, mely Radlott szerint a. m. a török »bir«, »ber« és »elli«, csuvas alla« (ötven.) V. ö. Kuan G. Relationes. II. 13.