Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Thallóczy L. és Barabás S.: Blagay család oklevéltára. Ism. Pór Antal 524. o.

528 TÖRTÉNETI IRODALOM. leleplezés emlékeztet még arra. hogy az még nem is olyan régen volt, máskülönben a millennárium is immár a történeté. Sőt ime már történetíróját is megtalálta veterán tudósunkban Kőváry Lászlóban. Nincs kifogásunk e sietés ellen, sőt több tekintetből helyesnek tartjuk azt és pedig első sorban azéit, mivel igy mindenki saját tapasztalatai alapján ellenőrizheti adatai és leírásai teljességét, pontosságát és megbízhatóságát. A millennium ünnepségeinek leírása, melyet a szerző sikerült phrasissal a millenniumi »közhangulat emlékiratá«-\\ak nevez, mint a mű Előszava mondja, kivonata a napi sajtónak »mely a közhangulatot epikus magaslaton tartotta« s igy a munka érdeme főleg az anyag összegyűjtésében, a fontosabb események kiválogatásában, rendszerbe foglalásában, s arányos beosztásában van. Ily szempontból vizsgálva a művet, el kell ismernünk, hogy a terjedelmes anyag gondosan mindenre kiterjedő figyelemmel van összeállítva s csak néhol vettünk bizonyos aránytalanságot észre benne: ilyennek tartjuk, hogy egypár példát is említsünk, azt, hogy a bécsi magyarok báljának tánczrendje bővebben van leirva, mint Kállay Bénjamin akadémiai nagy beszéde, a belőle adott idézettel együtt, valamint a gr. Festetich Taszilló, Dániel Ernő és gr. Ápponyi Lajos estélyeinek a vendégek teljes névsorával több liely jutott, mint a történeti kiállításnak. A rendszert is, a melybe a millennium eseményeit foglalja, hasonlóképen sikerültnek tartjuk. A mű a következő tizenegy fejezetre van osztva: 1. A megnyitás előtt. 2. Az egész ezerév ünneplése, programmba vétele szobrok, festmények, emléktárgyakban. 3. Az országos ünnepélyek, a kiállítás megnyitása s a bálaadó isteni tisztelet. 4. A korona ünneplése, a diszországgyűlés s a hódoló felvonulás a király elé, junius 8-án. 5. A honfoglalás, a hét törzs, a hét vezér ünneplése hét országos emlékmű felavatásában. 6. A haza a falu, városok, vármegyék ünneplése, emlékoszlopokban, millennáris alkotásokban, felavatásokban. 7. A művészet és tudomány ünneplése. 8. A jelenkori Magyarország millennáris alkotásai. 9. Az ezredévi országos kiállítás. A kiállítás látogatása s a hazai congresszusok. 10. Európa a millenniumon, s a világsajtó elismerése. 11. A kiállítás berekesztése. A millenniumi ingó emléktárgyak s azok elhelyezése. Történeti szempontból a műnek kétségtelenül legbecsesebb része az V. fejezet, mely szép »képmagyarázat« a hét Arpádemlék felállításához és a II. fejezet, a mely Árpád s a honfoglalás, Szent István, Szent László, Az utolsó Árpádok, Hunyadiak emlékezete, Verböczi és Mohács, Mohács után a törökök kinyomásáig, Thököly, Rákóczy kuruczvilága, TJjjá-