Századok – 1897
Értekezések - ÉRDUJHELYI M.: Tvrtkó bán és János kanonok cselszövénye 508. o.
510 ÉRDUJHELYI MENYHÉRT. szövetséget kötött Tvrtkóval, Bosznia ifjú bánjával ; ki azon időben a bogomilek ellenséges indulata miatt nagyon rá volt utalva a magyar király segítségére- A bogomilek Dusán czártól támogattatva, fenyegető állást foglaltak Tvrtkóval szemben. A viszonyok alakulása tehát a magyar királyt s a bosnyák bánt egymásra utalta. A szövetség létrejött s Tvrtkó uralkodásának elején üldözte a bogomileket. Dusán halála után nagy fordulat állott be a Balkán félszigeten. A szerb császárság darabokra hullott, Tvrtkó látta a szomszéd gyengülését ; elhatározta magában, hogy, a balkáni szláv országokat saját koronája alatt egyesíti. Ámde ez országok lakossága túlnyomó részben görög-keleti vallású volt.1) Tvrtkó hajlani kezd a szerbek felé. Az Uros halála után beállott fejetlenséget felhasználja ; megszerzi Szerbia királyának czímét s 1377-ben Milesevóban, szent Száva, — a szerb nemzeti egyház alapítójának — sírján Szerbia és Bosznia királyává koronáztatja magát.2) Nem ok nélkül vette fel Tvrtkó éppen szent Száva sirján a szerb királyi czímet ; sőt nagyon is világosan felismerhető ezen tényében azon czélzata, hogy a szerbeket magának megnyerje. De nem csupán a nemzeti szent iránt való külső kegyelettel tűntetett, hanem azon időben valóban a görög-keleti vallás követője is volt. Világos ez V. Orbán 1369-iki bullájából, melyben a pápa Tvrtkót schisniaticusnak nevezi. A pápa bullájában különbséget tesz a görög keletiek és a bogomilek között, mivel az előbbieket scbismaticusoknak, az utóbbiakat pedig eretnekeknek nevezi s Tvrtkót a görög-keletiekhez sorozza.3) Tehát nem lehet kétségünk az iránt, hogy Tvrtkó azon időben, midőn magát Szerbia és Bosznia királyává koronáztatta, a görög-keleti vallást követte. Bizonyára azon okból, mivel Szerbiának majdnem egész lakossága, Bosznia lakosságának pedig nagy része görög-keleti vallású volt.4 ) Ámde Tvrtkó czéljainak elérésére nem sokáig találta alkalmasnak a görög-keleti vallást. Délkeleten már erősen kezdett tért foglalni a török hatalom. Szerbiában a bosnyák király szilárd positiót nem remélhetett. Ha nem csupán •czimzetes, hanem tényleges ura is lett volna Szerbiának, szüntelen barczokat kellett volna vívnia a törökökkel. Azért megelégedett a szerb királyi czímmel s a jobb idők reményében Szerbia tényleges urával, a szerb fejedelemmel szövetséget kötött. A hatalmi terjeszkedésre sokkal kedvezőbb tér kinál-9 Theiner i. m. II, 87. 9 Klaié i. m. 155. 9 Theiner i. m. II, 91. 9 U. ott 91., 117.
