Századok – 1897

Értekezések - ÉRDUJHELYI M.: Tvrtkó bán és János kanonok cselszövénye 508. o.

TVRTKO BAN ES JÁNOS KANONOK CSELSZÖVÉNYE. Nagy Lajos politikai terveinek gyakorlati szempontból leghasznosabb része volt Magyarország hatalmi állásának megszilárdítása a Balkán félszigeten. Nagy Lajosnak a balkáni országok vallási ügyeibe való beavatkozása nem ürügy volt a hatalmi terjeszkedésre, hanem alkalom, melyet a kényszerítő szükség provokált. — Csalódnék <ÜZj cl ki azt hinné, hogy a balkáni államokban mutatkozó vallási viszonyok fluctiiatiója s azoknak a közéletre való hatása felekezeti rajongásban leli alapját. Ellenkezőleg, azon korban a vallás sehol sem szolgák annyira a hatalmi érdekek palástolására, mint a Balkán félsziget országaiban. Egyszer a bogomil, máskor a görög-keleti,, harmadszor a katholikus vallást használják a hatalom-sóvár főemberek aspiratióik érvényesítésére. Dusán czár a délszláv császárságot a szerb patriárkátussal kapcsolatosan alapítja.1) Ugyan ő, midőn a magyar hadak közeledtének hírét hallja, a pápához fordul segítségért, követeit Rómába küldi, kik a szent atyának arany pecsétes levelet visznek, a szerb császár a katholiczizmus védőjének vallja magát s a pápát arra kéri, hogy a katholikus egyház, az ő édes anyja, őt a törökök ellen vívandó harczok fővezérévé avassa fel.2) — Bosznia történetét Kulin bán uralkodásától a királyság bukásáig örökös felekezeti villongások, illetve ezek köpenye alatt rejtegetett hatalmi aspiratiók szakadatlan sorozata jellemzi. Attól az időtől fogva, midőm Kulin bán a katholikus vallásról 10,000 bosnyákkal együtt a bogomil hitre tért át, Boszniában a vallás csere-bere tárgya volt a viszonyok változása szerint.' Kulin maga a magyar király befolyásától akart menekülni a vallás-változtatással.3

)Ninosláv bán viszont a magyarok beavatkozását akarta el-9 Thim, A szerbek története. I, 88. 9 Tbeiner, Monum. Hung. Illust. H, 11. 9 Klaié, Poviest Bosne do propasti kraljestva. 59.