Századok – 1897

Értekezések - DR. MÁRKI SÁNDOR: Paulus Diaconus 483. o.

494 DR. MÁRKI SÁNDOR. PAULUS DIACOXUS. feleségül vette a megölt király liugát. Ennek testvére. Perctarit, az avarokhoz menekült, honnan azonban Grimuald kívánságára kiutasították. Paulus hosszasan beszéli el azután, mily veszélyeken ment keresztül Perctarit s mint szabadúlt meg végre, Konstans császár miként ment Itáliába, mint ostromolta Beneventot s mint gyilkolták meg 668. júl. 15. Majd szól Lupus berezegnek az avarokkal való harczárói s haláláról, a beneventi hadjárata alkalmával tőle elpártolókon bosszút álló Grimualdról s haláláról, a most már királylyá lett Peretaritről, a zsarnok Alahisről, ki trónjáról letaszította Kuninkpertet, ki azonban legyőzte s megölte Alaliist. A hatodik könyvben a 678—744. közt történteket érdekes fejezetekben bővelkedve adja elő. Szól a beneventoi és friauli herczegeknek egymáshoz való viszonyáról, az olaszországi roppant dögvészről, a Konstantinus görög császár halála után kitört trónvillongásokról, Kuninkpert király haláláról (700.) s kis fiának, Liutpertnek királylyá tételéről, Monte •Cassino helyreállításáról, a friauliaknak a szlávokon vett boszszújái'ól, Liutprand bódításairól, Nagy Károlylyal való szövetségéről s Liutprandnak 744-ben történt halálával végzi történetét. »Nagy bölcsességű férfiú volt, okos a tanácsban, igen istenfélő, a béke barátja, barczban hatalmas, hibások iránt szelíd, •szűzies és szemérmes, az imában kitartó, bőkezű a szegényekkel szemben, a tudományokban járatlan ugyan, de a philosophusokkal egyenlő tiszteletet érdemlő, népének atyja, a törvények javítója. Uralkodása kezdetén Bajorországnak sok erős városát foglalta el, de e mellett erősségét inkább az imádságban, mint fegyvereiben kereste. A legszorgalmasabban ápolta a frankokkal s avarokkal való békét is.« Paulusnak meg lehetett az a vigasztalása, hogy hazája történetét egy derék ember uralkodásának elbeszélésével rekesztette be. S kétségkívül a magyar történetírás részéről is meg lesz az az elégtétele, hogy annyi adalékkal szolgálván a magyarországi longobárdok és avarok múltjához, a cividalei emlékünnepen a magyar tudósok is lerójják iránta a bála és tisztelet adóját. A kolozsvári tudomány-egyetem már ez évben pályázatot hirdet Paulus Diaconus magyarországi vonatkozásainak kútfő-bírálati ismertetésére, a középkor történetének tanára a jubileum évében külön előadásban fog foglalkozni a pannóniai Longobardia történetével s biszszük, hogy ez években tudósaink általában véve gondosabban foglalkoznak azzal a nagyérdemű krónikással, ki hazánk népvándorlás-korabeli történetét annyi becses adattal gazdagította. DR. MÁRKI SÁNDOR.